Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete

koknak reád ruházott felügyeletét néhány éven át hűségesen és becsületesen betöltötted és a szatmári békéig nem mulasztottál el egy alkalmat sem, hogy császári seregünket élelemmel ellássad, a felkelők helyzetéről pontos értesüléseket szerezz és az elidegenedetteknek lelkületét kibékítsd. "

1 Birtokainak nagy részére a Petrovay Zsuzsannával 1708. január 18-án kötött házassága révén tett szert. Feleségének apja II. Rákóczi Ferenc tályai udvarbírája, anyja pedig Bedeghi báró Nyáry Zsuzsanna volt. Esküvőjükön Rákóczy generálisa, Bercsényi Miklós vállalta a násznagy szerepét. Felesége hozománya a Nyáry-család Heves, Nógrád, Gömör, Kishont és Túróc megyei birtokainak 1/48-ad része, amely Heves megye esetében sok kis falu részbirtoklását jelentette. Ha hozzátesszük, hogy a XVIII. század elején egy-egy faluban csak 10-15 család élt, ez a földesúri birtoklás alig jelentett akkor többet településenként 1-2 családnál. 1570-ben, a fiágon kihalt guthi Országh Kristóf Heves és Nógrád megyei birtokait enyingi Török Ferenc kapta királyi adományul. Török Ferenc lányát - Zsuzsannát - Nyáry Pál egri várkapitány vette feleségül, így e hatalmas birtokegyüttessel 1620-ig ő rendelkezett. Halála után két gyermeke, Borbála és Miklós örökölte ingó és ingatlan javait, s így a birtokok is két részre szakadtak. Az egyik fele Borbála kezével férjének, Haller Györgynek birtokába jutott, s egészen a XVIII. század közepéig egy kézen maradt. A Miklósra testált rész azonban - négy gyermeke lévén - tovább aprózódott és a „négy línea" között osztódott.

8 Ez a Petrovay, Szunyogh, Bossányi és Huszár örökség azután az évek folyamán további részekre esett, így sok esetben az örökösök valós, jövedelmező birtok helyett csupán birtokjogot tudhattak magukénak. A XVIII. század közepén a birtokok fele Haller Zsigmond, a másik fele a Bossányi, Orczy, Szunyogh és Török családok kezén volt. Az öt birtokos család Heves megye közel 40 falujában élt egymással birtokközösségben. Orczy István miután felesége kezével hozzájutott a Nyáry vagyon egy részéhez arra törekedett, hogy hivatali pályáján szerzett vagyonából mind nagyobb részt váltson magához a „línea" többi részbirtokosától, illetve összeköttetései révén mind több adománybirtokra tegyen szert. Már 1708-ban hozzákezdett a birtokok fejlesztéséhez. Kocsmákat, majorságokat, malmokat emeltetett. Bár sokat megfordult Pesten és Budán, s felesége kezével hozzájutott a tarnaörsi kastélyhoz is, mégis Gyöngyöst tekintette igazi lakóhelyének, ahol a piactéren rezidenciális háza állt. Orczy István életének 80 éve alatt a kisnemesi sorból, nagy vagyonnal rendelkező báróvá küzdötte fel magát. Egész életét a folyamatos birtokszerzés jellemezte. Fekvő birtokainak nagysága meghaladta a 250 000 holdat.

9 „Jó lehet -írja végrendeletében -, hogy kéz pínzt nem hagyhatok, mert mint észrevehetitek az levelekből és aquitációimból, hogy szegén legén voltam, az házasságommal is egy pínzt se nyertem. Hanem mit Isten adott sokfáradtságim után azt kívántam nektek reserválni. "

10 Végül „kegyesen végezte be (életét) 1748. november 13-án vigaszt a fényben keresve."

11 Halála után itt, Gyöngyösön a Szent Bertalan templom kriptájában temették el felesége és leánya mellé. Az általa megkezdett munkát, a birtokok további gyarapítását, a közéleti és katonai pályán sokkal nagyobb sikereket elért fia, I. Lőrinc folytatta. (4. kép) 1718. augusztus 9-én született. Iskoláit Pesten kezdte 1728-ban. 1731—33-ig Nyitrán, majd 1734-ben Gyöngyösön tanult. 1735-ben filozófiát hallgatott Budán. Először báró Podmaniczky Judittal, majd ennek 7 Orczy István bárói diplomájának szövege alsópetőfalvi Pettkó Béla fordításában - a család tulajdonában. * DIV Adattár Soós Imre jegyzetei 9 Báró Orczy Elemér saját gyűjtése. Magántulajdonban. 10 MOL P518 1. es. Nr. 34. Boy " A gyöngyösi Szent Bertalan templomban lévő epitáí'ium felirata.