Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)
B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete
MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 11-34 Az Orczy kastély építés- és birtoklástörténete B. Gál Edit Gyöngyös a XVIII-XIX. században Az a terület, ahol ma a kastély áll 1723-ig a város külső kertjeihez tartozott. Mint a korabeli térképeken jól látszik a település határa még a XVIII. század közepén sem terjedt túl keleten a mai Koháry út és Dózsa György út, északon az Epreskert, délen az Ország út vonalánál, míg nyugaton a lakott terület határát a Malomárok képezte. Ezen a vonalon kívül Nyugat felé csak a Szt. Orbán templom környékén és a mai Vachott Sándor utca vonalán találunk épületeket. Keleten a város határán kívül, az Egerbe vezető szekérút mentén már állt a Szt. Erzsébet templom mint ispotály, körülötte a régi temetővel, valamint Kada Pálnak és Almásy Mártonnak egy-egy kertjéről tesznek említést az iratok. A földesurak által támogatott belső és külső migráció következtében 100 év alatt közel háromszorosára nőtt a lakosság száma. 1848-ban 14 870 főt számláltak össze a településen. A betelepülők nagy része felvidéki szlovák, illetve német iparos volt. A XVIII. század elejére tehető a zsidók és a görögök vagy más néven arnótok megjelenése, akik elsősorban kereskedelemmel foglalkoztak. A XVIII. század második felében az egykori városháza mögött, a Malomárok és a Nagypatak közötti területen kb. a mai Eszperantó utca vonalában, főleg a zsidó népesség telepedett meg. Az oppidum beépítettsége a XVIII. század közepén a következő képet mutatta: Sűrűn beépített a Bene (vagyis a mai Kossuth Lajos) utca mindkét oldala a mai Mátrai útig, a Csapó (ma Jókai) utca az Angyal csárdától, kapcsolódva a Piarc (ma Főtér) utcához. Szintén házak sorakoztak a Sólymos (ma Petőfi) utca mindkét oldalán körülbelül a mai Epreskert utcáig. A várost keresztül szelő Nagy patak nyugati oldalán csak a Szent Orbán templom körül, illetve a Tó (ma Vachott) utca déli oldalán találunk épületeket. A Bene utcáról egy jelentősebb út vezetett a Ferences templom és rendház felé, amelynek mentén szintén álltak már házak. (1. kép) A tótok nagyarányú betelepülése a Kis-Hóstya benépesülését vonta maga után. Ebben az időszakban kezdenek kialakulni a Bene és a Sólymos utcákban az ún. zsellérközök. Mivel az adózás telkenként történt, egy telekre egymás mögé olykor 6-8 ház is épült. Később, a telket az utca felé lezáró kapuk levételével jöttek létre a közök. A XVIII. század a földesúri építkezések időszaka. Ekkor épült Steösszel Kristóf háza (Fő tér 2 helyén állt egykori épület), Grassalkovich városi palotája (Fő tér 10), Erőss ezredes háza (Fő tér 5), a Gosztonyi ház (Szt. Bertalan u.), az Almásy palota (Szt. Bertalan u. 3.), az Orczy kastély (Kossuth u. 40.) ekkor épült át emeletessé az Almásy-ház (Fő tér 8.), és a Forgács grófok háza (Fő tér 13.). Ekkortól áll Haller Sámuel Piac téri rezidenciája (Szt. Berta2005 1 I
