Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

Földessy Mariann: Az Orczy-kert napjainkban

ként 8 m-es az átlagmagassága. A kertben a Crategusok közül a C. monogyna, C. laevigata és utóbbi vörös színű kertészeti változata is megtalálható. A galagonya fajok meghatározása sokszor bonyolult, a levél és pálha alakját érdemes megfigyelni. A virágai fehér sátorvirágok, termésük 10 mm-es, rendszerint piros bogyó. Különben a galagonya fajok igénytelenek, a nyesést, csonkolást is jól tűrik, alig van kártevőjük, jó búvóhelyet biztosítanak egyes madárfajok számára. A kertben idős példányai találhatók. A Mátrában mindkét fajuk őshonos, további telepítésük ajánlatos. A galagonya fajok virága és gyümölcse felhasználható, a gyógyászatban (szívgyógyászat), étkezésnél zselék készítésére. 19. Vérszilva (Prunus ssp.) 20 db. Valószínűleg a P. cerasifera fajok találhatók a parkban, levélszínével szépen díszít, állományát itt mégis ritkítani érdemes, mert a közelében ültetett fajokat elnyomja. A cseresznyeszilva mirabolán és vérszilva néven is ismert növény. Az ókortól elterjedt Közép-Európában, talán a rómaiak hozták be Ázsiából. A fa törzse fiatalon egyenes, karcsú, idős korban érdes törzsű és hajlott. Lombhullató, elliptikus, fűrészes levelei sötétzöldtől a legkedveltebb bordóvörösig. Tavasszal, virágzáskor, nagyon szép díszítő hatású a növény. Csonthéjas termése 2-3 cm nagyságú és június-júliusban érik. Érdekességként megemlítenénk, hogy Franciaországban a mirabolán fajoknak nagy kultusza van, befőttnek, italoknak, dzsemeknek dolgozzák fel terméseiket. Pillangósvirágúak A pillangósvirágúak családja igazi kozmopolita, és rendkívül fajgazdag. 13 000 fajt jegyeznek. Köztük is jelentős gazdasági növények vannak. Szórt állású összetett leveleik, virágaik, hüvelyterméseik könnyen felismerhetővé teszik a családot. 20. Selyem akác (Albizici julibrissin) 1 db. Ázsiából származik, különösen dél-európában kedvelt, de egyre gyakrabban tűnik fel hazai kertkultúrákban is. Idős, sérült példány él a kertben, csak esztétikai okokból indokolt újratelepítése. 21. Aranyeső (sárga akác) (Laburnum anagyroides) 3 db. Triviális nevét gyakran tévesen az arany vesszőre (Forsythia europaea) használják. Az aranyeső tehát cserje vagy kisebb fa 4-5 m magas, szabálytalan alakú koronával. A levelei váltakozó állásúak, hármasán összetettek és viszonylag hosszú levélnyélen ülnek. A virágai sárgák, hosszuk kb. 30 cm, lecsüngő fürtökben helyezkednek el. Illatosak, de nem árt tudni, hogy mérgezőek! Származásuknak megfelelően (Dél-Európa) melegkedvelők. Nem túl szép és elég koros egyedei vannak itt a kertben. Telepítése megfontolandó, mert bár virágzás idején igen dekoratív, de termése súlyos mérgezést okozhat. 22. Fehér akác (Robinia pseudoacacia) 6 db. A fehér akác az USA keleti részéről indult „hódító útjára", eredetileg hűvös, mérsékelt övi elegyes erdőkben élt. 1601-ben került Franciaországba, majd sikeresen meghódított szinte mindenféle élőhelyet. A faj ugyanis intenzív gyökérsarjképződéssel bír, így a „szapo-