Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán

lapotban is tette, hisz ez az állapot kimutatható ezekben a napokban írt leveleiben is. Ezt megérthetjük, hisz nagyon bízott a magyar fegyverek végre valahára bekövetkező sikereiben. Szónoklata vélhetően nem is maradt hatástalan. A város vezetése pedig áprilisban újra az 1848-at idéző normális kerékvágásba zökkent, azzal a különbséggel, hogy továbbra is Simcsó Ferenc maradt az élén helyettes polgármesterként. Kossuth nem egyedül, hanem több személyből álló kísérettel érkezett Gyöngyösre, de ezek pontos felsorolása nem szerepel a forrásokban. Vukovics Sebő „szokott kíséret"-ként említi őket Kossuth tábori kíséretével Vukovics korábban március közepén találkozott Cibakházán, így fel kell tételeznünk, hogy március végén is jórészt az akkor mellette tartózkodók kísérték el a hadsereghez. Cibakházán Kossuth mellett tartózkodók közül Vukovics többeket is megnevezett, így Rákóczy Jánost, Szöllősy Nagy Ferencet, Obonyai Jánost, Somossy Ferencet, Bikessy Alajost, Medve Imrét és Tóth János Istvánt. Rákóczy és Szöllősy az OHB elnöki titkárai voltak, az előbbi még 1849-ben kormánybiztos lett, s később a kiegyezés után hosszabb ideig országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Somossy az OHB elnöki irodájának a pénztárosa, míg Medve és Tóth az elnöki iroda fogalmazói voltak. Obonyai János Kossuth háziorvosaként egyik legfőbb bizalmasának számított. Bikessy őrnagy Kossuth katonai irodáját vezette, s májusban ő lett megbízva azzal, hogy az angol kormánynak adja át a Függetlenségi Nyilatkozatot. Katonai irodájához tartozott és Kossuth mellett tartózkodott Kovács Károly százados is, aki 1849. április 8-án lett arra utasítva, hogy keresse fel a főhadsereg részére útnak indított lőszerszállítmányokat, és sürgesse meg azok megérkezését.

34 Míg a felsoroltak csak „szokott kíséret"-ként vannak megemlítve, Vukovics Kossuth második tábori tartózkodása alkalmával két újabb személyt is megnevezett. Az egyikük Ludvigh János, Szepes megye iglói kerületének országgyűlési képviselője, aki Vukovics szavai szerint „azon eszmében élt, hogy Kossuth és Görgey közt a kapcsot ó' tartja fenn."

35 Kapcsolata Kossuthtal ekkor mindenesetre nagyon szoros volt, mert több hivatalos iratát is ő fogalmazta meg, pl. a honvédorvosok pótdíjának a rendezéséről szólót. Miután Vukovics igazságügyi miniszter lett, ő vette át a főhadsereg mellett tevékenykedő főkormánybiztos szerepkörét. A másik megnevezett személy Horváth Mihály csanádi püspök, a neves történetíró, aki korábban hatvani prépost volt, majd pedig a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Vukovics őt az április 6-i isaszegi ütközet napján említi meg, „ki az elnök másodszorijövetele óta a táborban nála maradt". Horváth a táborban való tartózkodását maga is megemlítette a szabadságharc történetéről szóló munkájában.

36 így Kossuthtal nemcsak hivatali személyzete, hanem két jelentős politikus is megfordult Gyöngyösön, akik szintén méltóak az utókor emlékezetére. Kossuth és kísérete március 3-án távozott el Gyöngyösről Jászberénybe. A Gyöngyösön megfordult jelentős politikusok sorát bővíti maga Vukovics Sebő is, aki ekkor a főhadsereg mellett működött főkormánybiztosként, májustól pedig Szemere Bertalan kormányában igazságügyi miniszter lett. Visszaemlékezései alapján április 2-án az esti órákban érkezett meg kormánybiztosi személyzetével Egerből. Az esti órára abból következtethetünk, hogy megérkezésekor összetalálkozott Kiss Ernő altábornaggyal, aki a hatvani ütközetből tért vissza a városba. Másnap ő is továbbutazott Jászárokszállásra. Erre 14 VUKOVICS Sebő 1982. 24-25., 57., F. KISS Erzsébet 1987. 482-619., KLÖM XIV. 504/d. 15 VUKOVICS Sebő 1982. 36. 16 VUKOVICS Sebő 1982. 49., HORVÁTH Mihály 1871-1872. II. k. 423.