Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán

MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS 2003 p. 81-109 Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán Haj ago s József Bevezetés ABSTRACT: The Role and Situation of Gyöngyös in the War of independence in the Spring of 1849. The paper investigates the role Gyöngyös played in the Hungarian War of Independence in the spring of 1849, attempting to clarify some false assumptions concerning the town which have become widespread. In the council held in Gyöngyös, on 1 April, 1849, it was not the plan of the Spring Campaign which was set up and debated; it was only modified here, and the modifications were not carried out in the actual campaign. The author also makes a definitive list of those who participated in this council (who are not those who appear on the memorial). In the course of April, Kossuth visited the town twice: his prejudices about the town were not well-founded. No antipathy against Kossuth could be detected among the people. The military successes the spring bought and the declaration of independence were greeted with great enthusiasm. The town produced more soldiers than it was supposed to, and also contributed to the maintaining and furnishing of military institutions (the hospital, depots, tailor's workshop, transport station) in the town. After the defeat of the War of Independence, a number of Gyöngyös inhabitants (Sámuel Mikuleczky, Antal Mahovszky, József Szentmártonyi) were arrested and tried in military court for their 1849 spring activities. Gyöngyöst 1849 januárjáig nem érintették a hadműveletek. A fővárosok feladásával és a magyar seregeknek a Tiszához történő visszavonulásával 1849 januárjában a senki földjére került. Január 22-én vonult át a városon a hg. Alfred Windisch-Grätz tábornagy által gr. Franz Schlik altábornagy támogatására küldött hadosztály, amelyet gr. Franz Schulzig altábornagy vezényelt. A hadosztály január 23-án vonult tovább Miskolc irányába. Ettől kezdve rendszeresen vonultak át kisebb császári-királyi egységek, illetve nekik szánt szállítmányok a városon. Ugyanakkor elértek a várost a tiszafüredi átkelőt védő Asbóth Lajos alezredes tartalékhadosztályának portyázó különítményei is. Egy ilyen különítmény 1849. január 31 -én fogságba ejtette Jakab Mihály polgármestert és az itt időző Montecuccoli es. kir. ezredest. Jakab Mihály ellen az volt a vád, hogy élelmiszert szolgáltatott ki, illetve szállított a császári-királyi csapatoknak. Ez a katonai helyzet változásával 1849 tavaszán némileg kedvezőtlenül tüntette fel a várost a magyar kormányzat előtt. Montecuccoli ezredes elfogása pedig a császári-királyi hatóságok részéről okozott komoly bonyodalmakat, így pl. 50 000 forint hadisarcot vetettek ki a városra, amelynek felét kénytelenek is voltak kifizetni. Áz elmúlt évben a Mátrai Tanulmányokban ennek körülményeiről, a polgármester eljárásáról, s annak megítéléséről részletesen értekeztünk. Jelen tanulmányunk egyik célja Gyöngyös szabadságharc alatti szerepének árnyaltabb megítélése, így választ keresünk arra is, hogy beszélhetünk-e arról, hogy Gyöngyösön nem volt meg a megfelelő lelkesedés a szabadságharc ügye iránt? Választ keresünk arra is, hogy miként értékelhető Kossuthnak a városra vonatkozó elmarasztalása? Megválaszolandó kérdés az is, hogy menynyiben helytálló az a napjainkban is fellelhető kijelentés, hogy Gyöngyösön nem szerették Kossuthot. Ezekre a kérdésekre csak úgy adhatunk választ, ha részletesen megvizsgáljuk a város 1849 tavaszi és nyári helyzetét is, és ennek ismeretében, figyelembe véve a megelőző időszak történéseit is, mérleget vonunk Gyöngyösnek a szabadságharc alatti szerep- és áldozatvállalásáról. A felvetett kérdésekre jelen dolgozatban a tavaszi időszak elemzésével próbálunk választ adni.