Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

B. Gál Edit: Az Orczy-kert története

Hogy a megmaradt alaprajz nem csak terv, hanem meg is valósult, bizonyíték rá a II. József - féle első katonai felmérés, melyen tisztán kivehető az U alakú épület az udvart északról lezáró hosszú ingatlannal, valamint a nyugatra lévő kert a kapu- pillérekkel. Nem jelzi azonban a kelet felé lévő L alakú épületet. 1780-ban már „Ezen palotának a kerítésekben is, ugyan a két filagóriájában sok reparátió szükséges. "

8 Az 1790-es években mind a pesti, mind a tarnaörsi kertben nagy „átalakítások" kezdődnek. Pesten Bernhard Petri tervei alapján megépül az angolpark, s ugyanebben az időben Tarnaörsön is hasonló munkáknak vagyunk tanúi. Az Orczy család terv- és térképtára több kert, illetve veteményeskert rajzot tartalmaz Gyöngyösről, de az itt tárgyalt területtel egyik sem azonosítható. Mivel ezidáig egy esetleges park-átalakításról sem részletes térkép, sem írásos források nem kerültek elő, a fenntartásról valamint üvegház létezéséről csak egy 1819-es illetve egy 1820-as számadáskönyvből szerezhetünk tudomást. A család foglalkoztatott egy kertészt, kinek bére egy ferályra, vagyis egy negyed évre 31 forint 15 krajcár volt, egy kertész-legényt ferályónként 20 forintért és 5 kertsegítőt 6-6 forintéit. Ugyanebből a számadáskönyvből tudjuk, hogy októberben „A Gyöngyösi Nagy Kertben a Czitromfák ki és béhordásakor segítő válogatott 7 napszámosnak"

9 l-l forintot fizettek. December elején a „Gyöngyösi Kert szükségére tsinált kötelekért és spárgákért" 15 forintot adtak ki. Ugyanebben a hónapban „A Gyöngyösi külső, belső háznál, a Fabrikában és kertben lévő kályhák igazítása"

10 58 forintba került. Ez azt jelenti, hogy a parkhoz már ekkor valamilyen melegház tartozhatott. Legvalószínűbbnek a terület északi végét lezáró téglalap alaprajzú építmény látszik, s a kerttörténészekkel folytatott megbeszélések is ezt támasztják alá. A családnak a XIX. század elején több ingatlana is volt Gyöngyösön. Leányági öröklés révén övék volt a Sólymos (ma Petőfi) utcai Haller- vagy belső kastély, az Egri szekérút melletti külső kastély a nagy kerttel, a Fabrika vagyis a posztógyár, és a Nagy patak nyugati oldalán egy veteményes kert. Ezek közül a legnagyobb kiterjedésű kert a Belső-Mérges melletti volt. A kertben a kor szokásainak megfelelően délszaki növényeket helyeztek el (citrom, narancs, kávécserje stb.), amelyeket télre védett helyre hordtak. A klasszicista átépítés időszaka. A 18. század végén, 19. század elején Orczy József, majd halála után fiai - különösen Lőrinc és György - nagyarányú építkezésekbe kezdtek pesti és vidéki birtokaikon egyaránt. A család építésze ebben az időben Zofahl Lőrinc volt. Az ő neve tűnik fel a pesti ú.n. Orczyház második periódusában, a pesti nagy kert építésének 1819-29 közötti időszakában, az újszászi kastély létrehozásakor, valamint a gyöngyösi ingatlanok átépítésekor is. Ekkor kapta emeletét és egységes homlokzatát a főtéri két földszintes épület, és ekkor válik Zofahl tervei alapján a barokk kastély zárt udvarú klasszicista palotává. Fiági öröklés révén az ingatlan 1820-tól báró Orczy II. Lőrinc tulajdona lett, aki családjával idejének nagy részét itt töltötte. Az épület köré angol kert került, amelynek területét a környező házhelyek felvásárlásával növelte meg a tulajdonos. A terület északkeleti részében 693 négyszögölet váltott magához Grassalkovich taxásától: „Én Ballá Mihály által adom Mlgos B. Orczy Lőrinc O Mgának azon megh építésben lévő házamat s kertemet mely Fő 8 MOL P518 Gyöngyös 1. Nr. 144 9 Az Orczy család 1820. évi számadáskönyve MM Tört. Dok. Orczy-gyűjtemény 10 U.o.