Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
B. Gál Edit: Az Orczy-kert története
Ugyanakkor előkerült a kastély északnyugati sarokrizalitjától északkeletre, az északi falsíktól mindössze 3,5 m-re egy cca. 3 m átmérőjű, kőből és téglából falazott, kör alaprajzú, téglaboltozatú, palack formájú ülepítő-akna, melybe a kastély felől vegyes falazatú, szegmentíves téglaboltozattal fedett, azonban mára már beomlott csatorna - vagy ahogyan Gyöngyösön emlegetik „alagút" - vezet. Az akna szája 80 cm átmérőjű, kör alakú nyílás, mely a felszín alatt -80 cm-nél található. 6 A 9,5 m mélységű kútban a feltárás időszakában 4,5 m magasan állt a víz. A téglalap alakú épület alapfalai. Az építéshez használt téglajegyek alapján leginkább a barokk építkezéshez kapcsolhatók. A feltárás során a kútból, az alagút falából és az épület ÉK-i sarkánál felszínre került kb. 1,5-2 m mélyen lévő, kötésbe rakott téglasorból négyféle téglajegy került elő: az OL nyilvánvalóan Orczy Lőrinc nevének kezdőbetűi. Gróf Forgách Miklós téglaégetőjéből valók az NGF I. ( Nicolaus Graf Forgách) és az NCF I. (Nicolaus Comes Forgách) jelzetű darabok. A római számok a mintadoboz számát jelölik. Ilyen téglák kerültek elő a kastéllyal szemközti Szt. Erzsébet templom kriptájából, amelyekről tudjuk, hogy a templom 1775-1779 közötti átépítése során készült. A kriptát 1807-ben lezárták. A dátum tehát megegyezik a barokk építési periódussal. A kastélyhoz kelet felől „írásos" kert csatlakozott, északi és déli sarkain egy-egy saroképítménnyel. Ezek helye megegyezik az egykori majorság hasonló építményeinek helyével. Az 1827-es telekbővítés tervrajza egy nyolcszög alaprajzú építményt jelöl, amely azonos a kert DNy-i sarkán álló mai emeletes gloriett alaprajzával. A XVIII. században az érkező vendég minden bizonnyal a Csapó utcán (ma Jókai u.), a Piarc utcán (ma Fő tér) és a Bene utcán (ma Szt. Bertalan és Kossuth) keresztül érte el a kastélyt. A kert szinte rányílott a Bene utcára és a parieren keresztül átvezette az érkezőt az épület udvarába. Az építkezés során váltott levelekből következtethetünk arra, hogy az áthajtós barokk kert középtengelyében egy díszes nagykapu állt (kb. a mai Dózsa György u. 2 sz. ház kapujával szemben), 6 SIMON Zoltán 2000 5.
