Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

B. Gál Edit: Az Orczy-kert története

MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS 2003 p. 57-79 Az Orczy-kert története B. Gál Edit ABSTRACT: The History of the Orczy Garden. In the summer of 2000, the revitalisation of the park of the former Orczy mansion in Gyöngyös started. Due to the 'modernisations' carried out in the 50s and 60s, the more than one hundred years old landscape garden lost its original beauty. Our only sources for the reconstruction of this originally baroque garden, which was later turned into a landscape garden, are archival sources, mémoires, and some photographs taken in around 1930. Gyöngyös központjában, a Mátrába vivő 24-es főút mellett található a klasszicista homlokzatú Orczy kastély és a hozzá tartozó park. Az 1950-es, 1960-as években mind az épület, mind a kert jelentős „átalakításon" ment keresztül, amely ipari tanulók iskolájává alakította a kastélyt, s modern közparkot „varázsolt" a több mint 100 éve kialakított angolkertből. Kivágták a hatalmas fákat, lebontották a neogót orangeriét. Eltűntek a szökőkutak, elpusztult a rózsakert. A park egykori képét ma már csak levéltári forrásokból, visszaemlékezésekből illetve 1930-as évek-beli fotókból tudjuk rekonstruálni. 2000 nyarán Gyöngyös város Önkormányzata megkezdte a park - s vele együtt a kastély környezetének - revitalizációját. Az ehhez kapcsolódó történeti kutatásnak az a feladata, hogy az írásos és szóbeli források alapján a lehető legtöbbet tárja fel az egykori barokk, majd, a XIX. században ebből átalakított „klasszicista" angolpark képéből. A XVIII. század közepének majorsága Az a terület, amelyen ma a kastély áll, még a 18. században is a város határán kívül esett, s a minden évben kiosztásra kerülő kertek sora húzódott itt. 1723-ban Orczy István földesúr - aki ekkor már a város legnagyobb birtokosai közé tartozott - itt kért és kapott kerthelyet saját majorsága számára. „-Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Orczy István úr eő Kegyelme felszólítására kiküldetett Bíró és Nótárius uramék, hogy mivel az Ispitályon belül levő kertek sorában kívánna eő Kegyelme elfoglalni maga majorságára, földesúri hatalmából is egy darab kert helyet, akinekis, midőn a bírói szemléről megérkeztének volna és előadták, hogy azon puszta kert legyen a Sz. Erzsébet Templomon belül Zely György úr szomszédságában egyfelől, másfelől pedig az Egri Szekér út mellett be a Mérgesig, mely puszta kerthely szabadossan építtethetik. ... "

; A majorság valószínűleg rövid időn belül felépült, s a földesúr 1736-os végrendeletében már így rendelkezett róla: „Minthogy Gyöngyösön két kertem vagyon, egyik maradjon az Fiamnak, másik az Leányomnak. Az Fiamé legyen az szőlő hegyek alatt való, kit ex fundamenti magam építettem."

2 Gyöngyös ez idáig fellelhető legkorábbi térképén, mely az 1730-as évek végén, 40-es évek elején készült jól megfigyelhető e kiépített majorság.

3 Az egységesen körbekerített te1 HML V-101/a/3 118.p. 2 MOL P518 1. cs. Nr. 34. Boy J

MOLS21 Nr. 31.