Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Horváth László: Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig
tanítói feladatokat végképp nem tudta ellátni, a gyerekekkel inkább csak alkalmi segédtanítók foglalkoztak. (A segédtanítót a tanító évi 60 pengő forinttal és 12 köböl búzával fizette ki.) Ez nem volt rossz „üzlet" a tanítónak, mert az el nem látott munkáért ő ettől lényegesen több hasznot húzott. Csak példaként említem, hogy az 1847. évi tagosításkor az iskola tanítója is kapott 10 hold földet, melyet ugyanebben az évben 160 váltó forintért tudott haszonbérbe adni. Az oktatott tantárgyak: hittan, bibliai történetek, földleírás, Magyarország története, írás, olvasás, számolás, aranyszabályok, egyházi énekek, és ministrálás heti 26 órában. 104 1852-ben született meg az úrbéri rendezés, s szerencsésen fennmaradt az ennek megfelelően készített vámosgyörki telekkönyv. 105 1848-ban ugyanis csak a jobbágyság feudális intézményének megszüntetése történt meg, de az úrbéri földek szétosztása váratott magára. Vámosgyörkön, igencsak felemás módon, de földjeik birtokába ekkor jutott a parasztság. A telekkönyv adatai 1200 négyszögöles holdakban értendők. Tulajdonos beltelek szántó kaszáló egyéb összesen Telkes jobbágyok 50,3 1285,4 452,9 40,7 1829,3 Házas zsellérek (82) 25,5 - - - 25,5 Község birtoka 0,9 52,6 129,1 8 190,6 Szabadosok 106 1,2 75 25 - 101,2 Elkülönözött legelő 107 444 444 Haszontalan 108 96,4 96,4 Temető 1 1 ÖSSZESEN 77,9 1413 606 590,1 2687 A birtokrendezés jelentőségét nem lehet elvitatni. Az ekkor használatos ún. kisholdakban számolva, a község határa nagyjából 3811 kishold, ebből több mint 1800 hold a 65 volt telkes jobbágynak jutott, azaz fejenként az egésztelkesek átlagosan 28 hold, zömében szántó. Ebből egy család már meg tudott élni. Viszont a 82 házas zsellér és a korábban 6 főnyi uradalmi zsellér gyakorlatilag teljességgel ki lett semmizve. Jogilag ugyan szabadok, de termelőeszköz nincs a kezükben. Érthető tehát a sok indulat, a rengeteg pereskedés a volt közös legelő 444 holdjának arányosabb felosztásáért. A földesurak kezén továbbra is maradt Vámosgyörk határából 1200 hold majorsági birtok. Ennek legnagyobb része ekkor már Visontai Kovách János és fia, László tulajdonában. A rendezést követően a Visontai Kovách család nagy építkezésekbe kezdett. A szabadságharc leverését követően az ifjabbik földesúr, Visontai Kovách László teljesen visszavonult életet élt. Csak a birtokainak szentelte idejét, s nem vett részt a Bach-huszároktól hangos megyei közéletben. 1852-ben épült a megyei viszonylatban is kiemelkedő építészeti értékeket viselő kastélya a falutól északra, mely napjainkban, némileg átépítve Idős Korúak Szociális otthona. 109 A feudalizmus jogilag véget ért Vámosgyörkön 1848-ban, gyakorlatilag 1852-53-ban, de az igen merev társadalmi, gazdasági korlátok nem szűntek meg. Nemcsak a volt földesurak és egykori jobbágyaik tartották magukat távol egymástól, de még 50-70 év múlva is mindenki tudta mindenkiről, ki zsellér-, ki telkesjobbágy-származék. 104 Egri Érseki Gyűjtemény Levéltára, R. kath. iskolák összeírása 1852. 105 HML. Vll-l/a6243. Vámosgyörk telekkönyve úrbéri rendezés szerint (1852) 106 Vámosgyörk esetében ekkor a lelkész, jegyző, kántor, tanító, harangozó illetményét jelöli. 107 Az 55 4/8 telek után 8 holddal számítva adták ki, hisz a tényleges telekszámon felül (45 6/8) számoltak a lelkész, jegyző, tanító, harangozó illetményével, s a 82 zsellérnek 10 2/8 teleknyi legelőt, azaz 82 holdnyit különöztek el. 108 Utak, árkok, patakok, stb. területe 109 MISÓCZKI Lajos 1993. 13.
