Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Horváth László: Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig

Kedves-tábla, e küzdelem legmeghatóbb emléke. A közeli kápolnai csatában súlyosan meg­sebesült, öntudatlan földesurat Kedves nevű lova hazaszállította Vámosgyörkre, s így meg­menekült, felgyógyulhatott. A ló elpusztultakor már állott a későbbi Visontai Kovách-kastély, s a hálás földesúr a hátaslovát a közeli dombon temettette el, s fölé állította máig fennma­radt sírkövét KEDVES 1848-49. felirattal." 1849. január 23-tól már a bevonult császári csapatokat kényszerült élelmezni a település. A viszony egyébként nem volt ellenséges, csak a teher lett egyre nagyobb, ahogy a császá­riak a térségbe egyre több katonát vezényeltek a kápolnai ütközethez készülve. Windisch­Grätz csapatai március közepén adták fel véglegesen Vámosgyörköt, a szolnoki csata híré­re fokozatosan Pest felé húzódtak vissza. 1849. április 2-án, a hatvani csata idején az egész falu segítette az átvonuló honvédsereg élelmiszer- és hadianyag-szállítását. Április 3-án a fa­lu apraja-nagyja lelkesen üdvözölte a Jászberénybe tartó Kossuth Lajost és Görgey Artúrt. 100 A tavaszi hadjárat diadalittas napjait követően 1849. július 11-én az orosz cári hadak észak felől érték el a települést, s jelenlétüket utólag is csak a sáskajáráshoz lehet hasonlíta­ni. A kiéhezett oroszok a határban minden elfogyasztottak. így aztán a cári katonaság em­bervesztesége jórészt nem is a csatákból eredeztethető, hanem a kolerajárványnak. Szagula plébános a háztörténetbe erről így írt: „Legszerencsétlenebb napjaink következtek július kö­zepétől, amikor a muszka sereg vidékünket ellepte, midőn kínos követelései mellett még a fe­hér nőket is megtámadtatással fenyegette. A helyben tartózkodott földes uraság asszonyát Borsodi Latinovics asszony őnagyságát, s vele a számtartója nőjét nagy rémülések mellett hozzám a parochiára futtatta, ahol magam sem voltam bátorságban. Mert éppen helységünk ünnepén Szűz Szent Margit vértanú napján maga is kardja kirántásával fenyegetett meg egy részeg muszka közember. Két tisztje pedig: egyik igen emberileg forgolódván, velem ebédel­vén, s barátságba jővén (ez volt szibériabeli születés), négy ökröt (egyért 6 muszka aranyat adva) elhajtott. A másik tiszt egész durva, s ez volt cserkesz, elviselhetetlen követelések után: miszerént három óra lefolyása után rablással fenyegetett, ha minden harmadik házból egy ökröt, bizonyos mennyiségű abrakot, s kenyeret nem nyer. Végre annyira vitetett általunk, s az előbbi tiszttársa által, hogy 8 ökör, 3 kocsi abrak, s 2 kocsi kenyérrel megelégedve, eltá­vozott mind a kettő. A többi muszka sereget mink többé - hála az Úrnak, nem láttuk. De az eredmény lett a 12 ökör elhajtásának, hogy az utóbbi nyolcért is fizettek ugyan bankjegyek­kel, ámbár csekély árat adván a 12-ért. A helybeli lakosság jósága oda járult, hogy a sze­rény árakat megbecsülték, s a lakosok, meg általam is kipótoltatott. " A szabadságharc leverése után a vármegye császári hadi biztosa, Kapy Eduárd ide is elküld­te büntető embereit, de „a rebellióban való részvételről senki nem tudott mondani semmit", az­az a lakosság nem adta fel a forradalom és szabadságharc tevékeny helyi résztvevőit. 101 A szabadságharc leverése után az élet viszonylag hamar normalizálódott. 1850-ben gyűjtötte a településről adatait Fényes Elek a Magyarország geográfiai szótára című munkája számára. Vámosgyörkről azt tartotta fontosnak megemlíteni: „ Vámos-Györk magyar falu Heves vármegyé­99 Horváth László gyűjtése 2001. A történet emléke idővel elhalványult. A faluban a szerzőnek is meséltek titokzatos okokból ott elhantolt szeretőről, kereszteletlenül elhunyt gyerekről. A legtöbbet hallott történet viszont a ló emlékét megőrizte. Az általánosan ismert legenda szerint a kérkedő és legénykedő földesúr a vasút elkészülte után fogadásból versenyt lovagolt a gőzmozdonnyal, s bár a fogadást megnyerte, de az agyonhajszolt Kedves nevű lova elpusztult. E verzió terjesztői viszont tanácstalanul álltak azon felvetés előtt, hogy az 1870-ben megérkező vasúttal, hogy lehetett 1849-ben versenyt lovagolni? 100 MISÓCZKI Lajos 1993. 5. 101 MISÓCZKI Lajos 1993. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents