Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Pálosné Nagy Rózsa: A vadászati oktatás történeti áttekintése. Vadásztanfolyamok szervezése Gyöngyösön
lataikat, részt vehessenek szakmai előadásokon, filmvetítéseken, s használhassák a múzeum könyvtárát. A MAVOSZ Heves megyei IB. elnökének Kozák Józsefnek a megyei vadászlapban, a Heves Megyei Vadász 1967. IV. évf. 4. számában megjelent írása szorgalmazta a vadászati szaktanfolyamok beindítását, mint írja, erre azért van szükség, mert a vadőrök túl öregek, s munkájukat vagy nem tudják ellátni, vagy minőségileg gyenge munkát végeznek. Elengedhetetlen tehát az oktatás beindítása. Nagy szükség van a fiatal szakemberekre, viszont a Szombathely-Oladi Vadász-vadtenyésztő Szakmunkásképző Iskola nem képes annyi vadőrt képezni, mint amennyire az országban szükség lenne. Ezért megyén belül kell elindítani a vadászoktatást. Nagy Gyula a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatója, a MAVOSZ Heves megyei IB. propaganda felelőse, megyei választmányi tag 1968. május 25-én beszámolót tartott a megye vadászmestereinek, ahol szólt a vadőrképzésről, annak fontosságáról, és arról, hogy a jövő célja nem lehet más mint az, hogy csak tanult, s szakmunkás-képesítéssel rendelkező vadőrök teljesíthessenek szolgálatot. Rámutatott arra, hogy sajnos a vadászok ismerete, tudása hiányos, s ez a vadászatok alkalmával is meglátszik. Vadászaink nem ismerik a szép vadászhagyományokat, vadász-szokásokat, ezért mellőzik azokat. Nem rendeznek terítéket, nem adják meg az elejtett vadnak a kellő tiszteletet, a végtisztességet. 16 Legfontosabb cél a vadászkultúra építése, melyet a fiatal vadászok nevelésével kell kezdeni oktatás keretében. Meg kell tanítani őket a helyes vadászatra, a vadászinteligenciára, az okos és tervszerű vadgazdálkodásra. Nem elég csupán a gyakorlati tudás, azt ki kell egészíteni az elméleti tudással is, vagyis állandóan képeznie kell magát az igazi vadásznak. A tanfolyam megszervezése a sport- és hivatásos vadászok, (vadászjelöltek) és más érdeklődők részére a MAVOSZ Heves megyei IB Szervezési- és propaganda felelőse és a megyei fővadász feladata volt, így Heves megyében Nagy Gyula volt az, aki maga is szenvedélyes vadász, pedagógus és a Mátra Múzeum (melynek a vadászati gyűjteménye ebben az időben kezdett kialakulni) igazgatója kezdte el szervezni a vadgazdálkodási tanfolyamokat. Szívügyének tekintette a vadászoktatást, célja volt, hogy a magyar vadászok minél kulturáltabbak legyenek, minél jobban megismerjék a tervszerű vadgazdálkodást. Először csak alapfokú vadgazdálkodási tanfolyamok szervezésére került sor, később azonban ezt követte a nagyvadgazdálkodási-, a vadászmesteri tanfolyam, valamint a vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés (hivatásos vadászi) is. Alapfokú vadgazdálkodási tanfolyam Az első alapfokú vadgazdálkodási tanfolyam 1968. április 10-én indult Gyöngyösön a Mátra Múzeumban, melyre 75 hallgató iratkozhatott be. A jelentkezők száma ennél több volt, így történt meg, hogy 30 fő kérését elutasították ugyan, de úgy, hogy azokat a következő évben indítandó tanfolyamra már automatikusan beiskolázták. A tanfolyam hallgatói megismerkedtek a vadászattal, annak szervezeti szabályzatával, rendeletekkel, fegyver és lőtannal, balesetek megelőzésével, vadászetikával és a vadgazdálkodás alapelemeivel. A gyakorlati foglalkozásokra is sor került a gyöngyöshalászi Győzelem Vadásztársaság területén, ahol 5 alkalommal a hallgatók terepmunkát végeztek. Feladatuk közé tartozott a vadászterület berendezésének építése, javítása, vadgazdálkodási teendők végzése, körvadászatokon hajtás, nyúlbefogás, fácántelep 16 Heves Megyei Vadász 1968. V. é. 3.sz. 4.
