Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Pálosné Nagy Rózsa: A vadászati oktatás történeti áttekintése. Vadásztanfolyamok szervezése Gyöngyösön
vadász oktatás alsó és felső' tagozattal az Erdei és Vadász Oskola-hoz tartozó alsófokú csősziskolában, ahol „A paraszt gyermekek és ifjak fognak erdőcsőszöknek és vadászoknak neveltetni." 10 Az oktatók az uradalom erdészei és vadászai közül kerültek ki. Felvételt nyerhetett minden olyan 15. életévét betöltő fiatal, aki olvasni és írni tudott magyarul és németül. A tanítás már magyar nyelven folyt, a téli hónapokban reggel 4 órától este 6 óráig, május 1-től október 31-ig pedig este 8 óráig. Az elméleti oktatásra a délelőtti órákban került sor 3-4 órában, amiből 1 óra jutott a szakmai ismeretekre. Tankönyv nem volt, mivel ebben az időben, magyar nyelvű szakkönyvek sem voltak. Az erdészeti tananyag mellett nagy súlyt helyeztek a vadászati ismeretek oktatására is. A hallgatóknak az iskola befejezésekor számot kellett adni az erdészet mellett a vadászatról, a halászatról, és a méhészetről is. A tananyagban szerepelt még a vadászati eszközök kezelése, a lövés, a vadászkürtfúvás, vadászeb-idomítás, lovaglás, vadásztörvények, vadászati módok ismertetése is. Az oktatott tantárgyak a következők voltak: magyar és német írás, olvasás, számvetés, erdész- és vadász kalendárium, fák és bokrok fajtáinak megkülönböztetése, a puska kezelése, lövészet, kutyákkal való bánásmód, magszedés, erdővetés, -ültetés, a fák számszerinti felbecsülése, favágás oktatása, méhekkel való bánásmód. 1806-ban Eszterházy Miklós herceg Kismartonban (ma Eisenstadt) az Esterházy uradalomban alapított erdészeti iskolát, ahol a herceg által kiválasztott hallgatók az erdészeti tudomány és a vadászattan minden részletében a legmagasabb képzést kapták. 15 hallgatót képeztek ki, akik közül 5-nek a cseh nyelvet is el kellett sajátítani. 1817-ben NagySzebenben, az Erdélyben élők részére rendelték el az erdészeti intézet felállítását." A XIX. sz. végén az ország területének 26,7%-át borította erdő, ezért egyre nagyobb szükség volt jó erdészre, és még jobb vadászra. Ebben az időben már voltak olyan erdőőrök, akik rendelkeztek szakvizsgával, ám ezeknek a száma kevésnek bizonyult. 12 Fölvetődött az a gondolat, hogy az erdészeti akadémián és az erdőőri szakiskolákon kívül olyan erdészeti szakiskolákat, szakközépiskolákat kell létrehozni, amilyenek külföldön már működnek és jól beváltak. 13 A hazai szakiskolák létrejöttében nagy szerepe volt az 1851-ben magalakult „Magyar Erdészeti Egylet"-nek, ami 1866-tól Országos Erdészeti Egyesület lett. Fekete Lajos egyesületi tag, aki maga is Selmecbányái tanár volt, javaslatot terjesztett elő, amelyben sürgette az alsóbbrendű erdészeti iskola felállítását, s ehhez már a tantervet is kidolgozta. Ebben a tantervben a vadászattan oktatása is helyet kapott, melyből az iskola befejezéskor kellett szakvizsgát tenni. 10 KOLLWENTZ Ödön 1976. 201. 11 Erdészeti Lapok 1896. 853. 12 KOLLWENTZ Ödön 1976. 201. 13 Erdészeti Lapok 1896. 809.
