Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)

lyen, így pl. 1940 és 1944 között a két nagyobb birtokos a 3. és 4., a kisebb birtokos család­fő pedig a 34. legnagyobb adófizetőnek számított, 200 így nyugodtan mondhatjuk, hogy az ös­szes „gimnazista család" közül ezek a legvagyonosabbak közé tartoztak, de árnyalnunk kell képünket a kétszeres adófizetés figyelembevételével, mely mindhárom atyára kiterjedt, ugyanis mindnyájan rendelkeztek diplomával: erdőmérnöki, valamint a pesti tudomány­egyetemen szerzett tényleges doktori fokozatról 201 és gazdasági akadémiai oklevélről van szó, tehát az önreprodukciójukhoz, legalábbis fiúgyermek esetében, teljes mértékben szük­séges volt az érettségi. A kétszeres adófizetést hatástalanítva két esetben évi 8-9000, ill. a harmadik esetben 2000 P-s adóösszeget számolhatunk a törvényhatóság területén, 202 amely­ből nyilvánvaló, hogy ketten biztosan a 10 000 P-s évi jövedelemhatár felett voltak ekkor a magyar társadalom felső ötvenezer adózója közé tartozva, egyszersmind az 1000 legna­gyobb földbirtokos közé is. 203 A gazdacímtárban szereplő kataszteri tiszta jövedelem alap­ján meg tudjuk mondani azt is, hogy mennyi volt az összes adójukból a földadó 1935-ben, azaz azt mutathatjuk be, hogy milyen szerepet játszott a föld és annak megművelése jövedelmeikben: 204 atkári birtokosunknak 4062 P-t kellett ilyen célra befizetnie, amely 1935-ös adóinak közel 67%-a, Detken ez az arány 43%. 205 Nyilvánvaló, hogy a földbirto­kosságból adódó terhek ezzel még nem értek véget, hiszen más adónemeket is fizetniük kel­lett (pl. házadó, vagyonadó, jövedelemadó stb. 206 ), de az is sejthető, hogy szükségszerűen több forrásból nyerték a fenntartásukhoz és azon túlra szükséges összeget. 207 Ezek a gazdag, művelt, teljes mértékben az establishment részét alkotó emberek 5 gyer­meket küldtek gimnáziumunkba, közülük 3-an Atkárról érkeztek, akiknek egyike leány volt. Szembeötlő, hogy az ilyen háttérből érkezett diák igen rosszul tanult, sőt ketten meg is buk­tak, így tanulási sikerességük és a von Haus aus kiemelkedőségükből adódó teljesítmény­kényszer hiányában, ám módosságuk teljében maximális tandíjat fizettek. Meglepő azonban, hogy a két bukott tanuló szülei nem azt a megoldást választották, amelyet talán elvárnánk egy erős anyagi bázissal és ugyanilyen kapcsolati hálóval rendelkező családtól, nevezetesen, hogy egy gyermeke számára bármilyen úton, de mindenesetre könnyebben elvégezhető in­tézménybe íratja, hanem megismétlik az adott osztályt Gyöngyösön, igaz, egyikük magánta­nulóként, de a vélt elzárkózás hiányát mutatja az is, hogy az elemi iskola helyére vonatkozó, ez esetben egyetlen adat szerint a nagybirtokos sarj is a detki iskolát látogatta a földműves fiakkal egyetemben. Nem kell azonban azt gondolnunk, hogy a 3 család környéki lakhelye a gimnáziumot a középiskoláztatási terveik középpontjába helyezte, mert hárman biztosan 200 A virilisségre vonatkozó anyagokat itt és az egész bekezdésben: N.N. (Hevesvármegye törvényhatósági bizott­sági tagjainak...) 1930. 62-63.; 69.; OKOLICSÁNYI Imre 1934. 149-150.; N. N. (Heves vármegye legtöbb adót fizetőinek 1940^4. évekre...) 1939. 135. 201 LADÁNYI Miksa 1936. 463. 202 A virilisjegyzékeknél a kétszeres számítás, a több törvényhatóságban tulajdonlás és általában bármely forrás­problémára 1. KOSJÁN László 1993. 149-162.; továbbá GYÁNI Gábor 1977. 626-627.; VÖRÖS Károly 1979. 9-11. 203 A 10 000 P-s jövedelemhatár és a „felső tízezrek" összefüggésére 1. MATOLCSY Mátyás 1938. 50.; 55. 204 Erre lehetőséget a már említett gazdacímtárak kataszteri tiszta jövedelemre vonatkozó adatainak, ill. a földadó 20%-os (FELLNER Frigyes 1936. 11.) kulcsának ismerete, valamint a kataszteri tiszta jövedelem 1935-ös ér­tékeken való pengőbe fordíthatósága (MATOLCSY Mátyás 1938. 56.) ad. 205 A kevesebb birtokkal rendelkező detki erdőmérnöknél nem érdemes ilyen adatot hoznunk, mert ő bérbe adta ek­kor még az egész területet. 206 Ezeket biztosan fizetniük kellett az elemzett családfőknek. - Az adónemek fizetésének feltételeire: MATOLCSY Mátyás 1938. 57-60.; 69.; 71. 207 Ezt az atkári nagybirtokosra a munka elkészítendő második részében tételesen is igazolni igyekszünk.

Next

/
Thumbnails
Contents