Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
sokféleképpen kifejtett elmélet, miszerint a zsidó lét egyrészt az aktuálisan fennálló asszimilációs törekvés és kényszer, másrészt az eleve meglévő és az iskolai sikerességet támogató kulturális csoportsajátosságok mind a zsidóság felülreprezentáltságát 136 okozták a középiskolában (is), esetünkben igazolhatatlan - a százalékos eredmények az elméletet alátámasztó volta mellett. Azért nem beszélhetünk ennek érvényéről, mivel falusi társadalmunkban amúgy is csekély volt a zsidók száma, hiszen az 194l-es népszámlálás 168 zsidó vallásút és csupán 4 (!) az 1939. évi IV. tc. alapján, 137 és összesen 13 az összes későbbi zsidótörvények szerint zsidónak minősülőt talált, ami az össznépesség 0,3 %-a volt, 138 számuk 1949-re pedig az ismert okokból radikálisan csökkent, falvanként legjobb esetben is egy-két főre, így az egész megye összes községében 126 személyre. 139 De nemcsak egész népességen belüli arányszámuk, hanem a gimnáziumban való tényleges részvételük is csekély volt: összesen 4 főt tett ki, mégpedig különböző településekről. Ez ugyan lakosságszámukhoz képest ötszörös felülreprezentációt jelentett, de a kis esetszámból fakadó esetlegesség óva int minket a következmények elhamarkodott megvonásától, az pedig egészen biztos, hogy ez a körülmény a járási gimnazisták területi eloszlásában lévő differenciák magyarázatához nagyon kevéssé járulhat hozzá. Jellegzetes azonban, hogy 4 diákunkból csak egy fő tartozott a megye falvaiban közel egyeduralkodó 140 ortodox irányzathoz, 141 azaz az ortodoxok esetében túliskoláztatásról beszélni 1 fős képviseletük mellett már teljesen tarthatatlan lenne, 142 amely fakadhat egyrészt a világi oktatástól való elzárkózásból, de akár más iskolatípusok, így főleg a polgári felé való nagyobb nyitottságból is. 143 Megjegyzendő, hogy a középiskolákban országosan szintén arányszámukon felül képviselt evangélikusok 144 ugyancsak mutatják ezt a különbözőséget 145 Gyöngyös környékén a nagy katolikus többséggel összevetve, csakhogy összesen két falu két diákja vesz részt 10 év alatt az itteni oktatásban, így a jelenség aligha nyújt választ feltett kérdésünkre. 136 Meg kell jegyeznünk, hogy a túliskolázás, ill. felülképviselet értékeit a továbbiakban is csak becslésszerűen adjuk meg, mivel rendszerint nem a potenciális kereslethez vagyis az iskoláskorúakhoz, hanem az összlakossághoz mérjük forrásadottságaink okán, valamint azt rendre túl is becsüljük, ugyanis olyan diákokat is beleszámítunk, akik még vagy már nem voltak gimnazisták a lakosságszámra vonatkozó adat felvételének idejében, így pl. egy 1938-as népességadatot viszonyítunk a diákok számához, akkor abban szerepelnek a tanulmányaikat 1948-ban kezdők is, akik ekkor biztosan nem voltak még gimnazisták. 117 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1947. 342-345. '» KEPECS József 1993. 166-167. '» KEPECS József 1997. 496. 140 ORBÁNNÉ SZEGŐ Ágnes 2001. 207. - Az 1944-ben Heves megyei községekben működő 13 hitközségéből 12 ortodox volt. Mindazonáltal kissé árnyalja a képet, hogy ezen hitközségek közül egyik sem esett ugyanezen évben a Gyöngyösi járásba (1. Shlomo J. SPITZER 1999. 13-170.), azaz kérdéses, hogy az itteni szórványos zsidó közösségek hitélete milyen keretek között zajlott. 141 A gimnázium évkönyvei - a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva - a zsidó diákoknál feltüntették a vallási irányzatot is. 142 A neológ zsidók jóval nagyobb szerepét a zsidó túliskolázás megteremtésében pl. KARÁDY Viktor 1997/f. 79. is jelzi, ugyanakkor az iskolázási felülképviseltséget ortodox, igaz kisvárosi zsidó közösségre is kimutatja NAGY Péter Tibor 2002. 176-177. 141 Mindkettő tényező jelenlétét jelzi visszaemlékezések alapján ORBÁNNÉ SZEGŐ Ágnes 2001. 192.; 194. 144 KARÁDY Viktor 1997/h. 95-110. 145 KEPECS József 1997. 460-496. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1947. 542.; 544.
