Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)

2003 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 193-258 A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948) Bolgár Dániel ABSTRACT: The Educational Strategies of 'Provincial Societies ': A Social Historical Approach to the Non-Gyöngyös Students of the Gyöngyös Grammar School (1938-1948). The paper, approaching education as a 'market' activity, inquires into the educational strategies of a part of the 'demand' for the Gyöngyös grammar school, those students (and their family backgrounds) who did not live in Gyöngyös, in the vexed period between the two World Wars. The examination proceeds by qualitative and quantitative methods. The differences between the strategies can primarily be seen in the isolation by residence (and other characteristics that can be compressed in this: clan formation, jobs at the railways, the fields, the vineyards, etc.), contrary to the assertions of the formerly accepted view (which derived these differences from differences of religion). As a conclusion, two types of educational strategies are reached (both aiming at social mobility): collective and individual strategies (based on the origin of its elaboration: whether it derived from the community, or from its smallest units, the families). I. Előszó Jelen dolgozat

1 egy kisváros társadalmának kicsiny szeletét kísérli meg elemezni, így a helyszín Gyöngyös, a tárgyalt csoport pedig a helyi gimnázium (ekkor Koháry Istvánról elnevezve) diáknépessége, pontosabban a mögöttük álló nem feltétlenül gyöngyösi családok, háztartások. „Történetünk" ideje az 1938 és '48 közti intervallum, amivel - aligha tévedés kijelentenünk - a város emlékezetének jelen idő szerint egyik legérzékenyebb időszakába nyerhetünk betekintést

2 egy talán nem is oly szűk nyíláson keresztül, mely nyílást a társadalomtörténeti nézőpont alakított ki. Vizsgálatunk alapját két, egymást sokban átfedő forráscsoport képezi, nevezetesen a jelzett évek nagy részében egyébként kötelező módon

3 megjelent évkönyvek

4 és a kéziratos 'Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem elsősorban (ám többek mellett) dr. Benda Gyula munkám elkészítéséhez nyújtott megtisztelő támogatását és tanácsait egyfelől, másfelől pedig az anyagi természetű segítséget a Gyöngyösi Diákokért Közalapítványnak. 2 Ezért szükségesnek tartom külön megjegyezni, hogy a dolgozat az 1992. évi LXIII. törvény és különösen 3. és 4. § (N. N. (Complex CD Jogtár.) 2002. 1992: LXIII. te), ill. 1995. évi LXXVI. törvény és különösen a 24. § (www.natarch.hu/tvl995-66.htm) megtartásával készült. Éppen ezek okán hívjuk fel a figyelmet arra a történeti dolgozatnál meglehetősen furcsa sajátságra, hogy a következőkben egyetlen hősünknek, azaz diáknak vagy a diák felmenőjének neve sem olvasható, hiszen a szereplők azonosíthatóságát el kívánjuk kerülni. 3 Ez a kötelezettség 1849 és 1945 között állt fenn (KELEMEN Elemér 1994/a. 128.). A korszakunkban nagyjából állandóan érvényes évkönyvi felépítést és nyomtatványmintát 1. a VKM 1938. évi 109. 670. számú rendeletének 101. §-ában (JÁMBOR György 1942/a. 173-182.; 236-240.). 4 Az eddig mostohábban kezelt évkönyvek forrásként való alkalmazhatóságáról 1. részletesen BOLGÁR Dániel 2001. 1-18.