Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Horváth László: Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig
leg az 1701-től benépesülő falu lakosai nemcsak helyreállították az 1400-1500 körül épült templomot, melyhez még a cseh husziták állítottak kicsi kápolna tornyot 47 , hanem 1702 után nagyobbították is a kápolnát először dél felé szélességben, majd másodszor kelet-nyugat felé hosszúságban a szentéllyel és a hajó részével. így a középkori kis torony a templom oldalára esett. A mostaninak a helyén álló nagyobbított templom hossza 10 öl, szélessége 4 és fél öl volt. Belsője igen egyszerű volt, nem volt mennyezete, nem vakolták, a padlója földes. 48 A helyi lakossági igények kielégítésére 1764-ben ilyen előzmények után kapott Vámosgyörk ismét önálló plébániát. Ekkor került Györkre 1764. év Szent György napján az első plébános, Hantsok Miklós. Mint volt jászapáti plébános, már rég nyugalomba volt, ekkor 65 évesen (akkoriban ez valódi matuzsálemi kor) reaktivált. A helyzet számára is újszerű, templom legalább van, de plébánialak egyáltalán nincs. E könyv írójának valósággal megható, sorvezetőt jelent minden értékes feljegyzése. Az általa megnyitott anyakönyvben például ezt a bejegyzést tette: „Emberemlékezet óta Vámosgyörk a több mérföld távolságra fekvő Csány filiája. A nagy távolság és a kedvezőtlen időjárás sokszor nehézzé tette a híveknek a sürgős esetekben való ellátását. Különösen a sürgős betegellátást és a szükség-keresztelést. Más nehézségek is adódtak. Ezért Eszterházy Károly egri püspök - a hívek megmentését szívén viselve - a filiát materré emelte, plébániává tette, s engem, Hantsok Miklóst, tiszteletbeli kanonokot helyezett ide az új plébánia első adminisztrátorává. Az anyakönyv elejét üresen hagyom a következő plébánosok számára feljegyzéseik részére. Mert a plébánián azelőttiekről semmi feljegyzést nem találtam. így az azelőtt megkereszteltek neveit Csány on, Arokszálláson vagy Halászon keresd. A házasultak neveit Csány on, a halottak neveit inkább sehol se kutasd. " 49 Hatalmas szervezőmunkával már 1765-ben plébánialakot építettek a lakosok, melynek leírása a História Domusban fennmaradt. 50 „Kőből épült a templomtól nyugatra. Náddal fedve, kelet-nyugati irányban néz. (vagyis a mostani Rákóczi útra). Keletről egy kamrával kezdődik a plébánialak. Alatta pince, famennyezettel. Ettől nyugatra menve van a plébános 3. kép. „Vámos Györk Pecseti 1784" 47 Egyetlen forrás számol be huszita jelenlétről Györkön, s a feltehetőleg általuk emelt toronyról. A parókia protokollumának 53. oldalán fennmaradt az 1826 évi templomszenteléskor Bekényi János adácsi káplán szentbeszéde: „Már hajdan, a csehek által állíttatott itt fel egy kápolna, noha igen csekély. Mely azonban toronnyal is dicsekedett..." 48 MAKSA János 1980. II. 4. 49 Hantsok eredeti bejegyzése már rég megsemmisült, de a negyedik plébános, Szagula József az első anyakönyv bejegyzéseit megmentette, bemásolta a Liber Protocollarisba 1828-ban más akkor még meglévő régi irat szövegeivel egyetemben. 50 História Domus I. kötet 6. (A teljes magyar fordítás a latin eredetiből Maksa János fordítása.)
