Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

Csak 1902-ből van adatunk arról, hogy 17 gyöngyösi tagja van a Demokratiának, de ezen kívül bizonyára más páholyokban is fellelhetőek lennének a város polgárai. Jelentős számú helyi szabadkőművest feltételez, hogy már 1890-ben közeli célként írnak a helyi páholy megalakításáról, igaz, ez még évek múlva is csak terv maradt.

67 Végül 1906. január 26-án a Demokratia páholy 9, és a szegedi Árpád páholy 2 tagja határozta el előbb egy szabadkőműves kör, majd alig 3 hónappal később egy páholy alakítását.

68 Jelmondatul az anyapáholy, a Demokratia jelmondatát választották: „Szabadság, egyenlőség, testvériség", neve pedig Akác a Mátra alján lett, a korábban Törökszentmiklóson működött, de 1893 után már csak névleg létező Akác páholy tiszteletére. A végleges működési engedélyt ugyan csak a következő évben kapták meg, de a munkát természetesen hamarabb megkezdhették. A szabályos páholymunka egyik feltétele a saját páholyház volt, ahol az összejöveteleket minden szempontból megfelelő körülmények között meg lehetett tartani. Erre a célra a páholynak külön helyiséget kellett bérelnie, csak 1914-ben döntöttek úgy, hogy saját páholyházat építettnek. Ehhez a telket is megvásárolták, ám az építkezésre a háború miatt már nem kerülhetett sor. A helyiségek bérletét és a nagypáholynak a tagok után fizetett díj jelentős összeget vett ki az amúgy sem túl gazdag páholy pénztárából, ezért állandó a panasz a „csekély anyagi erő" miatt. A testvérek ugyan nem a legszegényebb rétegekből kerültek ki, és viszonylag nagy összeget, általában 48 koronát fizettek be kötelezően évente, ennek ellenére például 1909-ben 1190 korona bevétel mellett 1226 korona tartozásuk volt. A nagypáholy előtt is ismertek voltak az újonnan alakult páholyok problémái, ezért rendszeres segélyeket nyújtottak nekik, részben pénz formájában, részben pedig a tagdíjak elengedésével vagy fizetési haladékokkal.

69 A telek megvásárlása arra utal, hogy a kezdeti nehézségek után a páholy anyagi ügyei kezdtek egyenesbejönni. A testvérek száma is gyarapodni kezdett, zömmel gyöngyösiek léptek be, de éppen mert a megyében ez volt az egyetlen páholy, Egerből, és más környékbeli városokból is voltak jelentkezők, a korszakban összesen felvett 57 személyből csak 40 lakott a városban. A nehézségek ellenére a páholy működött, igyekezett minél szélesebb körű tevékenységet kifejteni. Ebbe beletartozott egyfelől az összejövetelek, az ún. munkák tartása, ahol többnyire előre felkért, vagy önként jelentkezett előadók tartottak beszámolókat. Ezek a beszámolók részben megemlékezések voltak fontos történelmi dátumok, események és személyiségek kapcsán, így pl. megemlékeztek március 15-éről vagy II. Rákóczi Ferencről. A beszámolók másik része aktuális kérdéseket foglalt össze, illetve kifejtette az előadó álláspontját, amiről azután vita alakulhatott ki. A páholy megalakulása idején a legnagyobb viták a választójogi reform és a népoktatási törvény körül folytak, de a későbbiekben a főmester, Széky István nagyon aktívan részt vett a katolikus egyház és a szabadkőművesség kapcsolatáról folyó, néha meglehetősen durva vitában is. Minden szabadkőműves egyik legfontosabb feladata volt alkalmat keresni a társadalom nevelésére, jobbítására. Ennek egyik módja az eszmék sajtó útján való terjesztése, Gyöngyösön erre is volt lehetőség, a Gyöngyösi Újság tulajdonos-szerkesztője régi szabadkőműves volt, 67 Kelet, 1890. 11. sz. 219-220.1., Kelet, 1902. 1. sz. 13-2. 1., Kelet, 1905. 1. sz. 17-22. 1. 68 A külön nem jelölt adtok forrásai: OL. P 1131 1. csomó 1906-1919. OL. P 1083 38. tétel 135. csomó LXXXII 1906-1919. » Kelet, 1908. 5. sz., Kelet, 1909. 16. sz., Kelet, 1911. 5. sz.