Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

2003 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 149-171 Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben Szabó Gyula ABSTRACT: Societies in Gyöngyös in the Last Decades of Austro-Hungary. The study presents the activity of the associations in a small provincial town, Gyöngyös between 1890 and 1914. Former investigations have proved that the turn of the century was a turning-point in the history of societies, the number of associations increased rapidly and new, previously not existing types appeared. This metamorphosis occurred very similarly in Gyöngyös, after 1890 far more associations were founded, than in the earlier decades, and the conventional types of societies had changed. The number of confessional associations decreased and new types have appeared, like sport clubs and labour unions. In the second half of the study the author groups the societies - by the help of a nation-wide research - according to their goals, their confessional characteristics and their social composition. He tries to prove that associations were not areas of social isolation, as in many historical works can be read, quite the contrary, they were important fields of social integration. The masonic lodge in Gyöngyös, called "Akác" (Acacia) played a special role in the forming and operating of other associations, that's why the author deals with the history of this organisation thoroughly. Bevezetés A '90-es évek kezdete óta különösen megnőtt az egyesületekkel foglalkozó történelmi írások száma. Ennek oka részben az lehet, hogy ekkor nyílt újra lehetőség az ilyen szerveződésre, az előzmények, bizonyos esetekben a minták keresése természetes dolog. Azonban pusztán történetírói szempontból is lényeges területről van szó, egy adott helyi társadalom működésének, az emberek egymás közötti kapcsolatainak mindig fontos területe volt az egyleti élet. Ráadásul olyan kérdések vizsgálatához is segítséget nyújthat, mint a magyar polgárosodás, hisz ennek egyik jelzőjeként, másrészt elősegítőjeként tartják számon a civil szerveződéseket. Gyöngyös kitűnő területnek ígérkezett az egyesületi kutatás számára, ugyanis az 1908as városi statisztikák szerint az országos átlaghoz viszonyítva nagyon magas volt az egyletek száma. Ebből a szempontból ez a 18 ezres város 5. volt a rendezett tanácsú városok között, sőt a törvényhatósági jogú városok közül is megelőzött olyan településeket, mint Pécs, Komárom vagy Miskolc. így várható volt, hogy megfelelő számú egyesületet lehet bevonni a vizsgálatokba, még akkor is, ha a statisztika nem tükrözte teljes mértékben a valóságot. A helytörténeti adatok egyszerű feltárásán túl igyekeztem azt is megvizsgálni, hogy ezek a dualizmuskori egyesületek a társdalom mely rétegeinek kezdeményezése és munkája nyomán jöttek létre, illetve, hogy egy egyesületen belül milyen arányban képviseltetik magukat ezek a csoportok. Az egyletek működése Gyöngyösön A fent felsorolt szempontok alapján munkám során 88 egyesületet vontam be a vizsgálatba. Csak azokat vettem figyelembe, amelyek 1890 és 1914 között alakultak, illetve a korábban alakultak közül azokat, amelyek bizonyíthatóan működtek ebben az időszakban.