Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

volna a bemutató idejére. A kiállítás meg is nyílt 1899-ben, de nem március 15-én, hanem május 21-én, Buda visszavételének 50. évfordulója napján. Mivel a már létező tanszermúzeum csarnoktermében és a szomszédos földszinti termekben rendezték, fő helyre a gyöngyöspatai tanítónak, Márkus Györgynek, az 1848/1849. évi szabadságharc vértanújának iskolai jegyzetfüzetét helyezték a város Kossuth-zászlójával.

95 Május 21-én nemcsak a vándorkiállítás nyílt meg a Norma-iskolában, hanem ugyanott Balogh polgármester felavatta a Gyöngyösi Ereklye Múzeumot is. Azonban a múzeum rendkívül rövid életű volt. A város a Heves Megyei Tanszermúzeumot, a Mátra Múzeumot és az Ereklye Múzeumot szeptember 12-én összevonta, és a gyűjteménye a Mátra Múzeum oltalma alá került.

96 A gyöngyösieket október 8-án küldöttség képviselte a szabadságharc emlékére Selmecbányán emelt szobor leleplezésének ünnepségén. A küldöttség tagjaként Utas Zsigmond Kossuth Lajos-versét szavalta a Városi Vigadóban rendezett összejövetelen.

97 1899-től új vonás volt a megemlékezéseken az, hogy Kossuth Ferenc, ha csak tehette, megjelent. Ettől kezdve az ünneplő tömeg ezt zúgta: „Kossuth Lajos - Kossuth Ferenc!"

98 1900 óta szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésnapi megemlékezésén is „hitet tettek" a Heves vármegyeiek: „Ünnepeljük... nemzetünk örök büszkeségének születése napját!... Nem magyar az, korcsfajzat az, aki nem tiszteli az ő szent emlékezetét" - szögezte le az Egri Híradó tudósítója.

99 Kossuth Lajos halálának 10. évfordulójára már 1903-ban hozzáláttak Hevesben a megemlékezések előkészületeihez. Bár most is a nagy rendező szervezetek állították össze a műsorokat március 15-március 20. és rendhagyó módon a kápolnai csata emlékét május 18-án tartva, falvakban az elemi iskolák, városokban a középiskolák önképzőkörei egyre nagyobb szerephez jutottak az előkészítésekben és az ünnepélyek lebonyolításában. Eredményességük figyelemre méltó volt. Emiatt az 1910-es évek elején végleg az iskolák kezébe kerültek az előkészületek. Ugyanis a honvédegyletek tagjai vagy elaggottak, vagy kihaltak, ugyanígy a NÜRE tagjai is. Az ünnepélyek a hagyományos napokon a szokásos napirenddel zajlottak le. Újat az elaggott néhány szabadságharcosnak május utolsó vasárnapján rendezett „48-asok majálisa" rendezvény jelentett.

100 Éppen a Kossuth-kultusz halványulásának idején olyan alkalommal is megemlékeztek róla, amely nem is kapcsolódott 1848/1849-hez vagy az ő emlékéhez: 1907. május 2-5-ig országos egyetemi és főiskolai diákkongresszust rendeztek az egri líceumban. A búcsú napján a résztvevők Dobóra és az egri hősökre emlékeztek, továbbá „Kossuth nevével ajkukon szent fogadalmat tettek, hogy... 1848 eszméihez hívek maradnak."

101 95 Rigó András (Gyöngyös) közlése és Gyöngyösi Újság, 1899. máj. 8., 3. Ereklye Múzeum Gyöngyösön. Továbbá GYVT V.B. I, a Művelődési Osztály iratai, az 1890-1950. évi közművelődési (népművelési) gy., az 1890-1918. évi töredék, az 1899. máj. 21-i kiállítási felsorolás és táblázat. 96 GYVT V.B. I, a Művelődési Osztály iratai, az 1890-1918. évi töredék, az 1899. szept. 12-i jk. Töredékes felsorolás és táblázat. 97 HML GYVL, V-101/b., CCLXXXVIII/371. 1899. év, 321. d. és MOLNÁR József 1969. 141. 98 MOLNÁR József 1969. 141. 99 Szept. 15., Hogyan ünnepeljük meg Kossuth születése napját? 100 Ez a szokás még 1906-ban meggyökerezett. Egri Híradó, 1906. júl. 24., 4. 101 MAJZIK Viktor 1908. 9-10.