Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

selte. Végül a vármegyéből több mint kétezren jelentek meg a temetésen. Az „országos nota­bilitások sorában a róm. katolikus karból Samassa József egri érsek volt ott (és Szmrecsányi Pál szepesi püspök). A gyászmenetben a Heves vármegyei és az egri küldöttség élén díszbe öltözött megyei hajdúk a zászlókat vitték, egyikük rögöt az egri várból a koporsóra. Utánuk Zalár József vezetésével a megyei küldöttség következett. Ott vonult 50 volt honvéd is, töb­ben '48-as egyenruhában. Heves vármegyéből is sokan vittek koszorút. Voltak, akik reggelig virrasztottak több száz gyászolóval Kossuth sírja mellett. Közöttük a gyöngyösi Klimó Pál református lelkész is, aki a gyülekezete babérkoszorújából egy leve­let hazahozott, és azt az egyházközségi gyűjteménybe helyezte örök történelmi emlékül. A vármegye minden hírlapja tudósított, vagy megemlékezett a temetésről. Az Egri Híradó áp­rilis 3-i számának vezércikkéből: „Még egyszer... Isten hozzád! Lezárult a sír. Levesszük la­punkról a gyászkeretet, de nem a szívről, amely... a legönzetlenebb hazafi emléke iránt szeretet­tel verni meg nem szűnik. A magyar nemzet csak egyszer,... csak egy Kossuth Lajost temethe­tett el úgy, amint eltemette... Amilyen nagyszerű volt a sírbatétel, olyan örök lesz a nemzet szí­vében a Kossuth iránt való állandó kegyelet és visszaemlékezés, nem az a rideg, a csupán törté­nelmi visszaemlékezés, hanem az igaz, szívből fakadó... Bezárult a sír. De ez a föld, a magyar föld, amelyben az a szív porlad,... termőtalaja lesz a hazaszeretetnek, a nemzeti törekvéseknek, azon nemzeti iránynak, amely fenntartója, éltetője a nemzetnek... Eddig azt énekeltük: Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos! Ezután már fájó szívvel ezt: Nyugodjál békében!" 87 Kossuth emléke 1918-ig „Kossuth Lajos meghalt, de az eszméi élnek, és élnek fiai... Most, amidőn megtudván Kossuth Ferenc országos látogatásának hírét, terjesztem a képviselőtestület elé városunkba hívását" - szólt Balogh Gyula gyöngyösi polgármester lakonikus megfogalmazása a novem­ber 2-i, rendkívüli testületi tanácskozáson. 88 Balogh a meghívólevelet még aznap továbbí­totta. Látszott a gyöngyösieken, „végtelen örömmel" fogadták a hírt, hogy városukat no­vember 28-án „a legnagyobb magyar fia fölkeresi." 89 Az egriek Kossuth Ferencet 1897. ok­tóber 17-én üdvözölték városukban: Azon a napon leplezték le a városházán a Sajóssy Ala­jos festette Kossuth Lajos-arcképet. Kossuth emlékét több községi elöljáróság azzal örökítette meg, hogy főutcáját Kossuth Lajos­ról nevezte el. Pásztó mezővárosban december l-jén kapta meg Kossuth nevét az egyik utca. 90 A még 1894 tavaszán elindított országos adománygyűjtés Kossuth szobrára állandó témát adott a ráemlékezésre. Az Egri Híradó 1895 elején községenkénti, név szerinti részletes ki­mutatást közölt Heves vármegye adakozóiról, amellyel újabb gyűjtési lendület indult. 91 A megemlékezések tovább is leginkább a március 15-i ünnepségekhez kapcsolódtak. Strasser Zsigmond 1895-ben írt versének részlete Kossuth halála feletti fájdalmát szólaltatta meg: 87 Még egyszer. 88 MOLNÁR József 1969. 139. 89 Gyöngyösi Lapok, 1894. nov. 15., 2. Kossuth Ferenc Gyöngyösön. 90 Egri Híradó, 1894. dec. 15., 5. A pásztói utcák. 91 Egri Híradó, 1895. febr. 9., 2-7.

Next

/
Thumbnails
Contents