Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

Kossuth Lajos névnapjára „Oh, legdicsőbb fia a hazának. Elő oltárképe a honszeretetnek, Van szív, amelyben imádság nem támad Ünnepén a Te szent varázsú nevednek? S van-e a magyarnak drágább ünnepnapja, Mint a Te nagy nevedhez van kötve? Szabadság mártyrja! Úgy tekintünk reád, Mint szenvedő ember a szent feszületre..."

64 Ugyanebben a lapszámban Hentaller Lajos azt fejtegette, tíz évvel ezelőtt szavazta meg, nyilvánította ki az országgyűlés („Tisza Kálmán praetoriánusai") Kossuth Lajos hontalanságát. „E törvény által azt akarták a nemzet szemébe vágni, hogy az az ember, akiért oly nagyon rajongsz, már nem is magyar. Csakhogy nagyon csalatkoztak! Törvényt könnyen gyárt a lelkiismeretlen többség. Rosszat még könnyebben. De a törvény holt betűi nem parancsolnak a szívnek. A mi jó magyar népünkkel nagyon sokat meg lehet tenni - de vele szemben egyet soha, semmiféle kormány nem fog kivívni - , s ez az, hogy a magyar nép szíve Kossuth Lajos iránt meghidegüljön."

65 Emlékezetes, a gyöngyösiek éppen augusztus 25én, Kossuth Lajos névnapján szavazták meg a díszpolgárságát 1889-ben. Az egri névnapi estélyi megemlékezésen a 90 éves Kossuthot hárman is éltették pohárköszöntővel, közöttük Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő.

66 Annál nagyobb döbbenettel vették tudomásul az egriek, hogy 1893. augusztus 25-én az ünnepség elmaradt.

67 (Máig nem ismert az elmaradás oka! Gyöngyösön és vármegyeszerte megünnepelték Kossuth névnapját.) A Kossuth-gyász Heves vármegyében 1893/1894 telén Hevesbe is egyre aggasztóbb hírek érkeztek a betegeskedő Kossuthról. Strasser Zsigmond még röpcédulán terjesztett verssel köszöntötte 1894-ben a nagy emléknapot, nem gondolván, hogy Kossuthot utoljára: 64 aug. 24., 1. 65 aug. 24., 1-2. A hontalan névestélye. 66 Eger, 1892. aug. 30., 277. Lajos napját. 67 Eger, 1892. aug, 29., 278. Lajos napja.