Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Horváth László: Vámosgyörk története a törökkortól a jobbágyfelszabadításig
falu egyik fele a családba beházasodott Haller Györgynek, másik része a Nyáry örökösök birtokába jutott. Nyáry Pál fiának, Miklósnak négy leányörököse után ered a „négy linea", a Petrovay-Orczy, Huszár, Szunyogh, Bossányi-Szemere családok igényjogosultsága. 18 A XVII. század a pusztulás kora a hódoltsági területeken, így Vámosgyörkön (ahogy az ekkori iratokon szerepel: Wamos Georekgh) is. A korábbi évtizedekhez képest a források mennyisége, minősége is előnytelenül változott. 1621-ben ugyan még ismét 19 gabonadézsmát fizető jobbágyot írtak össze, s itt élt még a Balassy, Bodonyi, Gyékényes, Mizser, Tóth család is a régiek közül 19 , de a török 1635-ben már csak 3 porta után adóztat a faluban, 1647ben csak másfél portával számolt. 20 1669-ben egy irat már egyenesen lakatlannak jelöli a települést 21 , 1675-ben pedig a török összeírás is csak 1 VA portával említi, s szerepelteti a hódoltság végéig. 22 Azt azért megjegyzem, hogy a XVII. században a török portaszám nem azonos a családszámmal. Ez ekkorra már nagyobb, összetett adóegység, mely változó számú családot takar. Azaz akár 8-10 család is tengethette még ekkoriban itt az életét, de jelentősebb népességre vagy gazdálkodásra sem a török, sem a magyar források nem utalnak. Az 1670-es évektől még nehezebb idők jöttek. Állandósult a háborúk időszaka a vidéken, hol a hajdúk, hol a betörő és sarcoló császáriak, hol Thököly kurucai fosztják ki a vidéket. A györkiek panaszkodnak, hol a töröktől kértek segítséget a német és horvát tiszturak zsarolásai ellen 23 , hol a magyar földesurukhoz futottak, hogy Haller generálistól „...néha remediumot (jogorvoslatot) kérvén, panaszolkodtak neki. Az egyebet nem mondott, hanem, csak vállal vonított, hogy hadd szenvedgyék... " 24 Időnként a kurucok is végigvertek rajtuk, de már olyan kevés értéke volt a néhány ott élő györki családnak, hogy az akkor Füleken székelő Heves és Külső-Szolnok megyei közgyűlés 1677-ben megállapította, hogy egyszerűen nem volt mit elvinni, „...ehhez képest a kurucok miá többet nem szenvedtek 100 forintig érő károknál, az ételekre és lovakra való abrakbéli gazdálkodáson kívül..." 25 . Még ebben az évben egy császári generális, bizonyos „Strasoldo uram őnagysága" Emődhöz rendeltet a györkiekkei árpát, melyet később nem számított be, nem ismert el. így az utolsó lakosok is elbujdostak, amit a megye szinte bibliai költői képpel vett tudomásul jegyzőkönyvében: „...Az földnek terméketlensége és marhájoknak dög által való elveszése végett annyira jutottak, hogy immár árpa s köles kenyérre jutván, csak éhen is nem halnak. Mely miatt falujok végső pusztulása közelgett. " 26 1677-től 1700-ig Vámosgyörk gyakorlatilag lakatlan terület. Jelképes ezért az 1686. évi török alóli felszabadulása, hisz a magyar birtokosok 1693-ban is „elhagyott" helységen osztoztak. 27 A lakatlan település határának nagy része ekkor báró Haller Sámuel birtoka, míg a „négy linea" leszármazottai, a Bossányi, Orczy, Tarródy, Gosztonyi családok szintén birtokosai a pusztának. 1696-ban még mindig pusztaként jelzik a megyei közgyűlési iratok Vámosgyörköt és Adácsot is. 28 1698-ban néhány menekült sorsáról közelebbit tudunk meg, 18 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. 662. 19 OL. Dézsmajegyzékek E. 159. 20 BOROVSZKY Samu 1909. 87. 21 MISÓCZKI Lajos 1993. 2. 22 BOROVSZKY Samu 1909. 87. 23 BALÁZS Y Ferencz 1891. II. 121. 24 HML. Közgyűlési iratok, 1677:1. sz. 25 HML. Közgyűlési iratok, 1677:1. sz. 26 HML. Közgyűlési irat a kurucok erőszakosságáról 1677. 27 BOROVSZKY Samu 1909. 87. 28 HML. Közgyűlési Iratok, 1696. 193-195.
