Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében
díszoklevél szövegét, és a díszpolgárságról Kossuthot Csomor távirat útján értesítette. A díszes kiállítású oklevelet Hentaller Lajos, Gyöngyös országgyűlési képviselője szándékozott Kossuthhoz Turinba vinni. Amikor erről Kossuth Hentaller szeptember 3-i leveléből értesült, a szeptember 16-i válaszlevelében a következőkre hívta fel a képviselő figyelmét: „... Bármennyire kedves is előttem hazám fiai látogatásának minden kilátása, nem birok megbarátkozni a gondolattal, hogy maguknak költekezést okozzak oly dolog végett, amely minden fáradság és költség nélkül postán is teljesíthető." 40 így is történt, a díszoklevelet november 14-én az új polgármester, Balog Gyula postán küldte el Kossuth Lajoshoz. A következő levelet csatolta mellé: „Hazánk Nagy Fia! Mélyen Tisztelt Kormányzó Úr! Azon páratlanul gyengéd figyelmeztetés, amelyet mélyen tisztelt Kormányzó Úr f. évi szeptember 16-án kelt és országgyűlési képviselőnknek küldött örökbecsű levelében hozzánk intézni kegyeskedett - előttünk parancsot képez, és az előtt készséggel hajlunk meg. Ugyanezért a mélyen tisztelt Kormányzó Úrnak Gyöngyös város díszpolgárává egyhangúlag és nagy lelkesedéssel történt megválasztásáról szóló erős ragaszkodásunk, hazafiúi kegyeletünk és örök hálánk csekély jeléül szolgáló ezen díszpolgári oklevelet posta útján vagyunk szerencsések eljuttatni. S midőn ezt a hazafi igaz lelkesedésével, a szív bennső örömével tesszük, a Gondviselés áldását kérjük Kormányzó Úr drága életére. Fogadja mélyen tisztelt Kormányzó Úr hódoló tiszteletünk és ragaszkodásunk nyilvánítását. Gyöngyös, 1889. november 10. Balogh Gyula polgármester." 41 Hevesben elsőként az egriek neveztek el Kossuthról még életében utcát, és 1888. március 15-e óta minden megemlékezéskor az ünneplő tömeg a Kossuth utcán is átvonult. Az évtized fordulóján a hírlapokban sorra jelentek meg a Kossuthra emlékeztető versek. Ezekben március 15-ének és Kossuthnak eszmei kapcsolata vagy azonossága tárult az olvasók elé Deák Kálmánnak a Gyöngyös hetilapban 1889. március 15. emlékére közölt verséből. Deák a hétversszakos költeménnyel a nagy napra emlékeztetett, de a fő gondolatokat Kossuthnak szentelte: Márczius 15. ...„Dicsőség neked nemzetem vezére, Ki a nagyok közt a legnagyobb valál ! Lelked a satnya korszak gyermekére Csak szánalommal tekinthet alá. Idegen honban élsz bár, számkivetve, Hazádnak sorsa ott is búra visz Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos felette, Lesz még hazádnak szabadsága is!"... 42 A következő évi megemlékezéskor Deák a Gyöngyösi Lapokban közzétett versében ugyanezt a mondanivalót erősítette meg. Sőt Kossuth elnyerte tőle a „legnagyobb magyar" díszítő jelzőt, amit gr. Széchenyi István éppen Kossuthtól kapott: 40 Gyöngyösi Lapok, 1889. okt. 5., 1-2. Kossuth Lajos szeptember 16-i levele és Gyöngyös, 1889. okt. 6., Kossuth Lajos levele, továbbá KOSSUTH Ferenc 1904. 310-312. 41 Gyöngyösi Lapok, 1889. nov. 16., 1. Kossuth Lajos díszoklevele. 42 Márc. 17., 1.
