Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Misóczki Lajos: Kossuth emléke a dualizmuskori Heves vármegyében

nagy és szent nevének!" Az egri emléktábla felavatásának díszes lakomáján Németh Albert egyleti tag a „kelyhét a turini száműzött egészségéért" emelte.

14 Az emlékművek között az egri Fájdalmas nevű temetőben, 1878. május 21-én az 1848/1849-es honvéd sírszobor állítása egyedi volt, mert egyházi keretben zajlott le, és ennek ellenére az „élő Kossuth dicső emlékének" említése a „nagy hontalanra" irányította a figyelmet. Az Eger nevű politikai és vegyes tartalmú hetilap két számban foglalkozott a temetői emlékmű ügyével.

15 Ezeknek az emlékműveknek évenkénti ünnepi megkoszorúzása szintén alkalom volt Kossuth nevének emlegetésére. A Kossuth iránti tisztelet annak ellenére is töretlen maradt, hogy az 1870-es évek elejéig évenként 1-2 nyomtatott röplapon deheroizáló közleményekben támadták (a szerző és nyomda jelölése nélkül).

16 Közülük említhető az Egerben havonként háromszor megjelenő politikai és vegyes tartalmú Népújság nevű hírlap Mit üzent Kossuth? című közleménye. Szerzője ezúttal ismert, és amely jelentős felháborodást váltott ki „a jó ízlésű és nemzeti lelkületű" olvasók körében.

17 Olyannyira, hogy a cikk íróját napokon át szidalmazták az egri járókelők.

18 A szerző azzal támadta Kossuthot, „még mindig azt akarja elhitetni magával, hogy ő, bár Olaszország Turin nevű városában éldegél; de onnan is kommandírozhatja a magyar hazát, melyet ezelőtt húsz évvel - nagyobb tudatlansággal inkább, mint rossz akarattal - jégre vitt." A cikkíró Halmi ezzel fejezte be gondolatait:,Azért hát egész tisztelettel... kimondjuk... ne avatkozzon a mi ügyeinkbe!.. ."'

9 A konkoly terméketlen talajra hullott Hevesben, mert a Kossuth Lajos eszmei pártfogását is elnyert, a keresetképtelen honvédek menházára indított országos gyűjtéshez a két város és a járások székhelyei 1872 nyarán azonnal adakoztak. Elsőként a gyöngyösiek.

20 Kossuth nevével kezdte a tevékenységét 1873. november 15-én az újjászervezett 49. számú Egri Lövészegylet is.

21 Kossuth kitüntető figyelemmel kísérte az egriek lépéseit. (Ugyanígy jól tájékozódott az egriek, Heves vármegyeiek iránta megnyilvánuló tiszteletéről is.) Amikor az 1877 szeptemberében rendezett egri népgyűlésen kinyilatkoztatták, „hogy a török birodalom épsége minden eszközzel, még fegyveres hatalommal is megóvassék", Kossuth éppen erre hivatkozva fogalmazta meg Kasszandra levelének gondolatait idézve: „Ha most Szentpétervár és Bécs a Török Birodalom szétszaggatott rongyain megosztozkodnának, nem telnék bele 25 év, hogy az orosz, porosz, olasz Ausztria-Magyarországon osztozkodnának, juttatva a prédából orosz fensőség árán az oláhnak is. Én nem szeretem az osztrák sast hazánkban, de azt nem akarom, hogy e sast az orosz égesse el. Attól pedig borzadok, hogy hazám legyen a máglya, amelyen e sast elégettetik."

22 Még az 1860-as években is március 15-én és augusztus 25-én, a Lajos napon ritkán emlékeztek Kossuthra. Aztán az 1870/1880-as évtized fordulójától már mindkét alkalomhoz Kossuth emlékét fűzték egyre több érzelmi és értelmi motívummal gazdagítva. Jellemző még, hogy a Heves vármegyeiek nemcsak az országos ünnepségekhez kötötték saját rendezvényeiket, hanem számos itteni, önálló ünnepi mozzanatot, megemlékezést kezdeményeztek is. 14 A Honvéd, 1869. dec. 22., 408. és dec. 29., 416. 15 Eger, 1878. máj. 16., 156. és jún. 13., 185-187. 16 EBERGÉNYI Tibor 1958. 19. 17 EBERGÉNYI Tibor 1958. 19. 18 Népújság, 1871. febr. 10., 33-35. A cikk szerzője Halmi István volt. 19 Népújság, 1871. febr. 10., 33-35. 20 HML GYVL, V-101/b. 307. d. CCLXXXI/15. 1872. Az Országos Honvédegylet 1872. máj. lev. Gyöngyös Város tekintetes hatóságának. 21 A Honvéd, 1873. dec. 8., 375. Kimutatás. 22 Eger, 1877. szept. 13., 290. Cegléd város képviselőjéhez címzett Kossuth-levél.