Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán
adó, mert ebben a vallomást tevők magukat és Almásyt is igyekeztek kedvezőbb színben feltüntetni. Almásy korábbi kormánybiztosi rendeleteiből, illetve képviselőházi elnöki tevékenységéből a vallomások nem támaszthatóak alá. 71 A műveltebb körök fásultságát, a függetlenséggel szembeni ellenérzéseit sem lehet általánosítani. Láttuk többen szerepet és hivatalt vállaltak 1849 tavaszán, így Szentmártonyi József, Mikuleczky Sámuel, Mahovszky Antal, Skultéti János és Filó Albert is. Hivatalaikba visszatértek azok a személyek is, akik 1849 januárjában és februárjában inkább távol maradtak, köztük Panker Gábor városi kapitány is. A nemzeti ügy sikerében, beleértve a függetlenség megvalósíthatóságát is, Gyöngyösön is bizakodtak 1849 tavaszán. Ezt a hatást a magyar csapatok győzelmei váltották ki. Az oroszok esetleges beavatkozásáról érkező hírek, annak tényleges megtörténte, s a júniustól bekövetkező katonai vereségek csak május végétől kezdték éreztetni hatásukat. Persze a sikerek után túl gyorsan következett be a szabadságharc veresége, s annak hangulatában hajlandóak voltak többen megfeledkezni, illetve átértékelni az áprilisi és májusi érzelmeiket. Véleményünk szerint a függetlenség kikiáltásának május 17-i gyöngyösi megünneplése több volt mint a hivatalos szervektől elvárt kötelező rendezvény. Megrendezése előkészítésére a városi képviselőtestület egy bizottságot választott soraiból Mahovszky Antal elnöklete alatt. Május 17-én hajnalban mozsarak lövései ébresztették a lakosságot, majd a különböző felekezetek templomaiban istentiszteletet tartottak. Egerhez hasonlóan tartottak tábori, helyesebben ökumenikus misét is. Színhelye feltételezhetően a Piac tér (Fő tér) volt. A római katolikus, református és izraelita hitfelekezetek felállított sátraikkal egy háromszöget képeztek, amelynek közepén egy szószék lett felállítva, amelyről mind a három felekezet szónoka beszédet tartott. A szónoklatok után a vallásfelekezetek ájtatosságai következtek, amelyek alatt a nemzetőrség díszlövéseket adott le. Délután a függetlenség megünneplése ökörsütéssel egybekötött népünnepély volt a Piac téren. Emelvényt állítottak fel, amelyre Kossuth Lajos képét függesztették fel. Spetykó Gáspár városi főügyész és Főkövy Antal nemzetőr százados hazafias beszédeket tartottak. Este a kaszinó kezdeményezésére az egész várost kivilágították. A mulatozás a késő éjszakai órákba nyúlt. 72 A függetlenség megünnepléséhez kapcsolódik, hogy ebből az alkalomból a város 2, Hartmann Leopold ácsmester szintén 2 teljesen felszerelt újoncot ajánlott fel a nemzet számára. Hartmann Leopold lelkesedését jelzi, hogy egyúttal arra kérte a belügyminisztériumot, hogy nevét Keményfyre változtathassa. Ezt május 24-én engedélyezték is. Egy másik gyöngyösi lakos, Brezovay Imre 100 pengőforintot ajánlott fel a függetlenség megünneplése alkalmából az államnak. (Brezovay egyébként egyike volt azoknak, akik Almásy Pállal a legszorosabb kapcsolatban álltak.) A felajánlásokért a hadügyminiszter távollétében május 26-án Kiss Ernő altábornagy, országos főhadparancsnok mondott köszönetet. 73 A felajánlott újoncok kiállítása meg is történt. A függetlenségi ünnep összköltsége, beleértve a város által felajánlott 2 újonc kiállítását is 613 forint 49 krajcárba került, amelyet 2 forint 11 krajcár kivételével bevételből, feltehetően az e célra rendezett gyűjtésből fedeztek. Összehasonlításképpen Ferenc József 1852-es gyöngyösi látogatásakor rendezett gyűjtésre csak 30 forint folyt be. 74 Újból megkezdték szolgálatukat a nemzetőrök is. Felhasználhatóságuk iránti 1848-as il71 HML V-lOl/b 400. d. 9., HAJAGOS József 2000. 66., 69-75. 72 Dezséri BACHÓ László 1939. 92. 73 KÖZLÖNY, 1849. május 29., június 6., június 7. 74 HMLV-lOlft 24. d. 60., 68.
