Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán
helybeli polgári orvosokat vontak be a sebesültek és a betegek ellátásába. Langer Ignác törzsorvos, aki a lévai, az ipolysági, a balassagyarmati és a gyöngyösi katonai kórházak ellenőrzésére lett kiküldve, azt jelentette, hogy az említett „helységekben tanyázott ellenség seregében a typhus igen uralkodott - melly alkalommal a polgári orvosaink is nagy részt lebetegedtek; továbbá, minthogy ... a polgári orvosok a cholerától lebetegedett népségtől olly igen igényeltettek, - a körül fekvő helységekben létező orvosokat az ispotályba béparancsoltatni... " nem lehet. Jelentése elején arra is kitért, hogy: „Gyöngyösön sokkal nagyobb haladást tesz a cholera és typhus", mint a másik három településen. A Moldvából és Havasalföldről Magyarországra is átterjedő kolera Gyöngyösön már 1848 augusztusában jelentkezett. A megbetegedések a tél folyamán megritkultak, de 1849 április közepén ismét felütötte a fejét. A tífuszt a vonuló hadseregek terjesztették el. Mindezen járványok valóban azzal jártak, hogy a helyi orvosokat (Vezekényi [Horner] István, Pirkler Antal, Paulini János, Gyurkovics Imre, Zsiga Pál, Bócsy Károly, Zatykó János) nem nagyon lehetett bevonni a katonai kórházak ellátásába, bár valamilyen szinten biztos bekapcsolódtak abba. Langer az orvosi ellátás javítását 4 honvéd alorvosnak a kórházakba való kirendelésével vélte megjavíthatónak. Nincs adatunk arra, hogy Langernek ez az igénye teljesült volna. A járványok a katonaorvosokat sem kímélték. A kolera áldozata lett a már korábban említett Horváth József Antal törzsorvos is, Langer az ő szerepkörét vette át. 50 A kórházi ápoló személyzetet általában odavezényelt honvédek látták el a helyi lakosság, főleg asszonyok bevonásával. Kossuth Zsuzsanna főápolónő május 18-i látogatásának tapasztalatai szerint azonban Gyöngyösön férfi ápoló alig volt a kórházban. 51 A kórházakban az orvosok mellett a gazdasági ügyeket egy tiszti rendfokozattal rendelkező kórházgondnok, vagy számvevő végezte. Kossuth Zsuzsanna május 18-i látogatásakor az egyik problémaként éppen azt említette meg, hogy az orvosi és a gazdálkodási tevékenység nincs szétválasztva, amiről külön számvevő hiányára következtethetünk. E jelentés után került sor 1849. június 1-én Filó Albert számvevő hadnagy kinevezésére. A 25 éves Filó gyöngyösi volt, képzettségét tekintve gyógyszerész, de nem rendelkezett önálló patikával. Ilyen irányú kérelmét a vármegye 1848-ban többször is elutasította. 52 A nagyobb katonai kórházaknak parancsnokuk is volt. Mint már kitértünk rá, április 10-én Kossuth ezt hiányolta, s ideiglenesen erre a tisztségre Hellmann József századost nevezte ki. Meddig maradt ebben a beosztásában, arra nincs pontos adatunk. Vélhetően Kossuth levelének hatására, még áprilisban kórházi felügyelővé, parancsnokká Szedoglovits Gábor, az 51. honvédzászlóalj főhadnagya lett kinevezve. Májusban Libánovits főhadnagy töltötte már be ezt a tisztséget. Róla közelebbi adat nem áll rendelkezésünkre. Nem szerepel Bona Gábor honvédtisztekről készített életrajzaiban. Június és július folyamán Ováry (Obradivic) Cyrill százados volt a kórház parancsnoka. 53 A gyöngyösi katonai kórházat Kossuth Lajos és testvére Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna a legbotrányosabb állapotban lévőknek minősítették. Kertész Erzsébet Kossuth Zsuzsannáról írt könyvében használja is ezt a kifejezést. Kossuth Zsuzsanna országos főápolónői kinevezésében szerepet játszott Kossuth Lajosnak a Gyöngyösön szerzett tapasztalatai. Testvérének 50 MOL H 75 HM 1849:12 393., dezséri BACHÓ László 1939. 91., GORTVAY György 2000. I. k. 216., ANTAL Lajos - ZÉTÉNYI Győző 2000. II. k. 51 KERTÉSZ Erzsébet 1983. 103. « KERTÉSZ Erzsébet 1983. 103., HAJAGOS József 2001., BONA Gábor 1998.1., HML IV-l/a 151. k. 846., 865., 1047., 1048., 1049., Filó kinevezésére - KÖZLÖNY, 1849. június 23. 51 HML V-101/b 24. d. 57., BONA Gábor 1988., BONA Gábor 1999. II.
