Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Pap Ildikó Katalin: X-XI. századi temető- és Árpád-kori településrészlet Vámosgyörk-MHAT Telep lelőhelyen
kat 18 . Ez utóbbi megállapítást azonban többen is cáfolták 19 . Kezdetben vékony huzalból készítették 20 ezeket, s anyaguk főként bronz, ritkábban ezüst vagy arany volt. Az ékszertípust változatlan formában a XIII. századig gyártották és viselték, de az ezredforduló tájékán megjelentek a vastagabb karikák is. A Vámosgyörkön előkerült karikák 0,1-0,2 cm huzalvastagságúak, tehát a vékony karikák közé sorolhatóak. A hajkarikák a X-XIII. századra datálhatóak. Méretük elég változatos: két karika 1,0-1,2 cmes, a karikapár 2,2 cm-es, és egy hajkarika szokatlanul nagy; 2,7-3,0 cm-es. A méretbeli eltérések elemzéséhez azonban a kisszámú leletanyag nem elégséges. Gyűrűk A temetőrészletben 4 női sírból (23.,35.,39. sír) három öntött, ónozott bronz karikagyűrű, valamint egy sima bronz pántgyűrű (41. sír) került elő. Ezek közül egy másodlagos helyzetből, a mellkas bal oldaláról, egy a bal combcsont alól 21 , egy a jobb kéz egyik ujjáról, és egy másodlagos helyzetben a sírföldből, ujjcsonttal együtt került elő. Az öntött gyűrűk közül egy díszítetlen (23. sír), egy farkasfog-motívumokkal vagy irdalással (35. sír), egy pedig két körbefutó rovátkolt vonallal díszített (39. sír). Az öntött zárt karikagyűrűk a köznépi temetőkben viszonylag ritkák 22 . Ez a gyűrűtípus a X-XI. századra keltezhető 23 . A díszítetlen bronz pántgyűrűk a X. század elejétől a XI. század végéig datálhatóak. Egyes nézetek szerint a X. század végéig a gyűrűk végeit összeforrasztották vagy kis szegeccsel fogták össze, de már a X. században is egyre többször csak egymásra hajlították végeiket 24 . Gyöngyök A 6., bizonytalanul férfinak meghatározott, de valószínűleg női 25 sír mellékleteként a csontok mosásakor két kisméretű, egytagú, szürkéssárga színű gyöngy került elő. Az apró üveggyöngyök a köznépi temetőink X-XI. században általánosan elterjedt leletei 26 . Fülesgomb A 25. gyermeksírból, egy 12-14 éves gyermek 27 bal kulccsontja mellől egy ónozott bronz öntött, tömör fülesgomb került elő. Pontos párhuzamát nem találtam, azonban a Karosi temetőkben több, ehhez hasonló példányt dokumentáltak 28 . 18 SZŐKE Béla 1962. 35. 19 SZŐKE Béla-VÁNDOR László 1987. 53., VÁLYI Katalin 2000. 372. táblázata szerint még Szent István éremmel is került elő sima hajkarika Csongrád-Bokrosparton. 20 A Pusztaszentlászlón előkerült ezüst S-végű hajkarikák 2,0-4,5 cm átmérőjűek (SZŐKE Béla-VÁNDOR László 1987. 51.), s az ásatok szerint az ékszert vastagsága miatt soha nem használták fülbevalóként, hanem hajba textil- vagy bőrszalagba fűzve viselték őket (SZŐKE Béla-VÁNDOR László 1987. 57.). A vámosgyörki hajkarikák közül kettő 0,1 cm, három 0,2 cm átmérőjű, pusztán vastagságuk tehát nem zárja ki ezt a viseleti módot. 21 Elhelyezkedése folytán igen valószínű, hogy a bolygatott váz bal kezének egyik ujján lehetett. 22 KÜRTI Béla 1980. 327., SZŐKE Béla-VANDOR László 1987. 76. 23 SZŐKE Béla-VÁNDOR László 1987. 76. 24 SZŐKE Béla-VÁNDOR László 1987. 68. 25 Ritkán férfisírban is előfordul ez a gyöngytípus. (Karos 11/29. sír. ) RÉVÉSZ László 1996. 21. és 81. 26 SZŐKE Béla-VÁNDOR László 1987. 63. 27 Szőke Béla szerint a tömör fülesgombok női sírok leleteiként a nyak tájékán, általában kettesével jelennek meg. SZŐKE Béla 1962. 79. 28 Karos-Eperjesszög 11/70. sír, öntött, tömör bronz fülesgomb, gömbös testén rovátkolt díszítéssel. RÉVÉSZ László 1996. 108. tábla 4. valamint uo. 32.
