Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Fülöp Lajos: Hugai Ferenc és nyelviskolája

Hans Sachs (szül. Nürnbergben, 1494) nemcsak a mesterdalokat művelte, hanem írt elbeszéléseket, bohózatokat és tragédiákat is, melyek között egy magyar tárgyú is van; a Bánk bán. Bár Hans Sachs mint mesterdalos lett híressé, legtehetségesebbnek mégis farsangi játékaiban mutatkozik, melyeknek józan életfelfogása, ragyogó humora és frissessége Hans Sachsot a legkiválóbb német humoristák közé emelik. Hans Sachs költői hivatását Goethe énekelte meg Hans Sachsens poetische Sendung című költeményében, a suszterköltő nemes alakját pedig Wagner örökítette meg „A nürnbergi mesterdalnokok" című operájában, mely rövid idő alatt a német nép ünnepi játéka lett. Brozek műsora „A nürnbergi mesterdalnokok" c. operából: 1. Walther dala: Valther von der Vogelweide volt a mesterem. 2. A suszternóta. 3. A III. felvonás előjátéka. 4. A mesterdalnokok felvonulása. 5. A „Preislied". 3. Francesco D'Assisi „Nacque al mondo un sole." (Dante) Francesco d'Assisi (Giovanni Bernardone, 1182-1226) egyrészt saját munkája, másrészt a személye körül támadt legendakör révén került bele az irodalomtörténetbe. A Canticum Fratris Solis (Naphimnusz) vagy más néven Laudes Creaturarum (A teremtmények dicséreti) az olasz költészet első, páratlanul szép emléke. (Beethoven: „Durch Leiden Freude"). A Fioretti egy részével a magyar irodalomban korán (az Ehrenfeld-kódexben) találkozunk. Az egészet Erdős Renée fordította magyarra. Erdős Francesco d' Assisiről misztériumot is írt: Az assisibeli zsoldos. Fr:-ról A. France nagy szeretettel szól, de Ernesto Buonajuti sokkal tisztábban látja az alakját, és egyrészt a kor hangulatának, másrészt a költő lelki életének abszolút biztos megértésével mutatja be a költő-szent nagy művét. A festészet mondhatni állandóan foglalkozik Fr. alakjával. (Az elsők: Cimabue, Giotto. Nagyon érdekes Böcklin.) 4. Ibsen: Peer Gynt Ibsen (1828-1906) romantikus és szimbolikus drámai költeménye, a Peer Gynt (1867), egyrészt a norvég néplélek, másrészt általában az emberi lélek önző, szertelen csapongásának, majd az öszszeomló álmok után az egyszerű, hűséges szeretethez való visszatérésének drámai formában kifejezett rajza. Az ifjú, fantaszta („álomherceg, baklovag") P. G.-öt öröklött hajlamai („az apja ivott, az anyja se 5. kép. Az iskola könyvtárának részlete.