Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Fülöp Lajos: Hugai Ferenc és nyelviskolája

alapvizsga letétele után pedig segédszolgálatos tanárként dolgozott a nagyszombati gimná­ziumban. Ezután Szamosújvárra került előbb helyettes, majd rendes tanárnak. Eletébe az 1914/15-ös tanév hozott jelentősebb változást: ekkor nevezték ki a gyöngyösi gimnázium tanárává, és tíz esztendeig ebben az iskolában tanított. Tanári munkája mellett magánórákat is vállalt francia nyelvből és gyorsírásból. 1918-ban Genfben, majd 1921-ben Párizsban járt tanulmányúton. Ez utóbbi alkalommal került baráti kapcsolatba Romain Rol­land-nal (1866-1944), a Nobel-díjas francia regény- és drámaíróval. Közben tagja lett a Nemzetközi Eszperantó Szervezetnek, és később magániskolájában eszperantó találkozót is rendezett. 1923-ban ismét fordulat következett be életében. Az érettségiztetés alkalmával szembe­került Mázy Engelbert főigazgatóval, az érettségi bizottság akkori elnökével, aki intézkedé­sével a vizsgaszabályzatot durván megsértette. Hugai, mint osztályfőnök tiltakozott a tanít­ványaira nézve hátrányos eljárás ellen, s megtagadta az érettségi bizonyítványok aláírását. Ellenszegülése miatt a főhatóság Kisvárdára akarta áthelyezni. O azonban nem fogadta el a felkínált állást, ezért „saját kérelmére végellátási állományba" került. A végkielégítésképpen kapott pénzből a még 1918-ban létrehozott gyöngyösi magániskoláját, amely akkor az ún. Andics-házban működött, a Piac téri épületbe költöztette át. A Hugai-iskola működéséről 1929-ben tájékoztató jelent meg. E szerint: „Az iskola cél­ja a modern nyelvek, a latin nyelv, az eszperantó, a gyorsírás és a világirodalom tanítása csoportos vagy magánórák keretében. " 2 Az intézet tömör és kifejező jelmondatát - Romain Rolland javaslatára - Beethoven „Opferlied"-jenek záróakkordjából kapta: „Das Schöne zum Guten" („A szépből ered a jó"). 3 Bár a város központja, a Fő tér nem messze esett az iskolától, viszonylag csendes környe­zetben, tágas és világos tantermekben folyt a tanítás. Nem véletlenül kapta az intézmény a „napsugaras iskola" elnevezést. 4 A század harmincas éveiben ebben az akkor még eléggé el­zárt kisvárosban európai színvonalú magániskola jött létre, amely - a polgári igényeknek megfelelően - elsősorban az irodalom és a modern nyelvek oktatását, a műveltség terjeszté­sét, a szemléletformálást tűzte ki célul. Kezdetben főként a francia nyelv és irodalom oktatása állt a középpontban, majd helyet kapott az angol, a német, a latin nyelv és irodalom, az eszperantó, a világirodalom, az egye­temes művelődéstörténet, valamint a gyors- és gépírás tanítása. Mindemellett a középisko­lai tanulók korrepetálásával, tanulmányaiknak a kiegészítésével, elmélyítésével is foglalko­zott az intézet. Vezetője az iskola alapítója, a sokirányú képzettséggel rendelkező Hugai Ferenc; ő a fran­cia nyelvet, a latint, az eszperantót és a gyorsírást tanította. Az angol nyelv tanára William Todd volt Londonból; ugyaninnen érkezett William Vincent, E. E. Yelland és felesége is. A ze­netanítást A. Brozek bécsi zongoratanár és Schuller Margit budapesti zongoratanárnő látta el. 5 Az idegen nyelvek oktatását az iskola a „Berlitz-módszer" alapján végezte; az eljárás lé­nyege az volt, hogy a tanuló a kezdet kezdetétől csak azt a nyelvet használhatta az órán, amelyet el kívánt sajátítani. A nyelvtanítás a kellő hatékonyság érdekében kiscsoportokban folyt, ám ha valaki a már meglévő nyelvtudását vagy éppen beszédkészségét akarta fejlesz­2 Hugai-iskola. Gyöngyös, 1929. 3. 3 Hugai-iskola. Gyöngyös, 1929. 3. 4 L. GYÓNI Gyula: Napsugaras iskola. Mátrai Lapok, III. 28. sz. (1998. jú 1.17.), 8. 5 Hugai-iskola, 1929. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents