Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között

16. kép. A Főtér a 20-as évek közepén. A földszintes, még romos épülettől balra látható kétszintes ház a Kernács-ház. 1924-ben a helyi polgárság egyik szócsöve a Gyöngyösi Lapok egyre többet foglalkozott a város újjáépítésével, a tervezett, de meg nem valósult fejlesztéssel. ,J\lincs vízvezeték, nincs csatornázás, de belátható időn belül nem is lesz, mert nincs rá pénz. - írják augusztus végén. Ebben a városban még ma sincs fürdő, még ma sincs jéggyár. A Bertalan templom tornyán nincs sisak, nincs harang. A városháza még mindig a régi, a Vachot Sándor utcai forduló még mindig olyan veszélyes, mint volt. A patakon átvezető híd nincs kijavítva. Nincs vásárcsarnok, nincs hatósági hússzék".

9 Az eredeti szabályozási terv szerint egy nagyszabású kultúrpalota megépítése is tervbe vétetett, de pénzhiány miatt nem valósult meg, így a színészek még mindig a Hungária nagytermében játszanak. Építsék a Kaszinó-kert folytatásába a „kultúra házát", ahová eredetileg a postapalotát képzelték.- hangzik egyből a javaslat is.

10 A magánépítkezések mellett egyre több középületet emeltek. Wälder Gyula tervei szerint épült fel 1925 novemberére a Magyar Nemzeti Bank Gyöngyösi Fiókjának és a Tűzoltólaktanyának épületegyüttese a Pap Melchizedek és a Kossuth Lajos utca sarkán. (20-21-22. kép) Az építész így emlékszik vissza a tervezésre és építkezésre: fagyon jól emlékszem rá, hogy mikor a Nemzeti Bankfiókot építettem, építkezés közben az volt a kritika, hogyha ilyen egyszerű magtárszerű épületet építenek, miért kellett azt fővárosi építészre bízni. Egy pár hét 9 Gyöngyösi Lapok 1924. augusztus 29. 10 Gyöngyösi Lapok 1924. november 22.