Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között

13. kép. Silbermann ház a 30-as években a Kossuth és Rákóczy u. sarkán. Itt az épület földszintjére üzlethelyiség, emeletére pedig egy aránylag „kicsi", hallból, ebédlőből, úri- és hálószobából, leány szobából, északi végén a cselédszobából, konyhából, fürdőszobából és kamrából álló lakás került. A Mátra Múzeumban található a Mohácsy László által a Tévén családnak - özv. Tévén Zoltánnénak, Tibornak és Erzsébetnek - tervezett épületbővítési rajz. Ekkor -1922 májusábanaz egy évvel korábban felépített földszintes lakáshoz „szőlőfeldolgozó üzemet" toldottak. A pincében tárolták a bort, a földszinten volt a 115m

2 alapterületű ún. szüretelő helyiség, míg a félemeleten a gazdaság irányításához szükséges irodák. A gazdasági részbe egy 10 tonna teherbírású liftet is beépítettek. Ettől teljesen elkülönül a lakóegység, ahol télikert, hall, ebédlő, szalon, háló- és úriszoba, valamint konyha, fürdő- és cselédszoba kapott helyet. Az építési engedély kimondja, hogy 1923. május 15-én, a munka befejezésének napján lakhatási engedélyt kell kérni, különben a 15 éves adómentesség e nélkül nem érvényesíthető. (14. kép) Szintén Mohácsy László tervezte Kernács János, a városszerte ismert és tisztelt „cipészmester", Hanisz téri házát. Kemács János 1922 májusában szálloda és étterem (!) építésére kér engedélyt. A terv egy egyemeletes, középen emeltszintű épületet ábrázol, az udvar felé benyúló földszintes toldaléképülettel. Az épület alatt pezsgő, sör- és borpince, valamint jégverem kialakítását tervezték. A térről nyílt az étterem, 4 hatalmas félköríves záródású „üvegfallal", s az emeletre került a lakás, amelyben, mint a tervrajz is mutatja hall, emeltterű ebédlő, a szülői háló, leány- illetve fiúszoba, fürdőszoba, konyha és cselédszoba kapott helyet. (15. kép)