Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között
ző tanulmányban részletesen foglalkoztam 1 ezen épületre - illetve vele együtt a húscsarnokra és nyilvános illemhelyre - kiírt pályázattal, valamint az erre beérkező pályaművekkel. A Warga-féle városrendezés a városháza új tömbjét, a tűzvész előtt kijelölt helyre tervezte a Huszár és a Vachott Sándor utcák közé. (6. kép) 6. kép. A városháza hatalmas épülettömbje a Szt. Bertalan templommal szemben. Ezzel együtt megoldást nyert volna a Patára vivő utca kiszélesítése is. A rendezési terv legsarkalatosabb pontja a Nagypatak szabályozása. A hatalmas kanyarokat levágva, új mederbe terelve a vizet széles egyenes utcákat, levegős tereket nyertek volna. A terv szerint a szabályozott új meder támfalát solymosi kővel kell megerősíteni. A Vigyázó-féle 1927-es térképen még a patak eredeti kanyargós vonala látható, s bejelöltük mellé a 30-as években megvalósuló, de már a rendezési terven feltüntetett szabályozott medervonalat. (7; 8a-b. kép) Sajnos 1917-18-ban csak jogszabályokról és nem modern újjáépítésről beszélhetünk. Ez természetesen nem Harrer Ferenc bűne, hiszen ő mindent megtett, hogy megvalósítsa az elképzeléseket. Feltett szándéka volt egy városi építési anyagraktár berendezése, ahol a végleges építkezések számára a nehezen beszerezhető építőanyagokat gyűjtötte egybe. A város újjáépítésére és az ezzel kapcsolatos költségek fedezésére a Magyar Királyi Postatakarékpénztárnál három számlaalapot nyittatott. Egyet a fent említett anyagraktár kezelésére, egyet a városépítési alap javára, egyet pedig a dologi kiadások fedezésére. Az anyagraktár számlájára 1918 januárjáig a Belügyminisztérium részéről 100.000 korona utalványoztatott, amelyből 57830 koronát használtak fel, részben iparvágány létesítésére, ideiglenes üzletek építésére, valamint a katonák élelmezésére. A városépítési alap számlájára ugyanebben az időszakban 130.000 korona állami segély érkezett, amelyből 78.360 koronát fordítottak a káder és belső kaszárnyák fő és melléképületeinek szükséglakásokká való átalakítására, illetve takaréktűzhelyek vásárlására. A dologi kiadások 30.000 koro3 GÁL Edit B. 2000 135-161
