Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Farkas Csilla: Rézkori sírok Vámosgyörk határában
A II. sírcsoport halottai gazdagabbak mellékletekben. Elsősorban az edény melléklet a jellemző, ami feltűnő a másik csoport sírjaival szemben. Itt sincsenek azonban minden esetben, hiszen a 08. sírnak egyáltalán nincs melléklete, a 01. és 07. sírban pedig csak ékszer és eszköz melléklet van. Az 01. sírban talált korong alakú apró gyöngyökből készített nyaklánc képviseli ennél a csoportnál az egyetlen ékszert, vagy díszt. Több kőeszköz került elő a sírokból. A 05. sírban két jól kidolgozott, használatban kopott barna tűzkőből készült penge is előkerült, egy a koponya alól, egy a bordák környékén. Ebben a sírban még két kisebb obszidián penge is volt. A 02 - 06. sírokban az edényeken kívül kevés lelet található. A 02. sírban az edények mellett állatcsontot is találtunk, a 05. sírban pedig égett csontdarabokat, a 07. sírból is kerültek elő állatcsontok. Sajnos igen rossz és töredékes állapotban maradtak meg a kerámiák így nem lehet pontosan megállapítani milyenségüket, funkciójukat A 02. sírban öt edény került elő, három a kar és a lábak között, kettő a lábaknál. A 03. sírban négy edény, kettő a karoknál, egy a lábaknál, egy a hátnál. A 04. sírban 3 edény, kettő a koponyánál, egy a jobb vállnál és kerámia töredékek a gerinc mögött. A 05. sírban három edény, egy a fejnél, egy a jobb könyöknél, egy a hátnál. A 06. sírban a lábszáraknál találtunk edény töredékeket, melyek legalább két, vagy három edényből származhatnak. A 07. sírban állatcsont melléklet, kagyló és csiga töredékek, egy kőeszköz, őrlőkő és malomkő töredék jelenti a mellékletet. Ennél a sírnál tapasztás darabokat figyeltünk meg, de sajnos helyzetükre és funkciójukra a sír bolygatása miatt nem következtethetünk. Annyi azonban megállapítható, hogy a szórvány csontok körül a váz helyén kerültek elő. Elképzelhető, hogy céljuk a halott elfedése volt, hasonló lehetett a funkciója a nagyobb, szétszórt edény töredékeknek is 2 ". Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy néhány ékszer, kagyló gyöngyök, kagyló, koronggyöngyök, a használati tárgyakból kőeszközök, illetve félig kész eszközök vagy csak pattintékok, a malomkő, őrlőkő, a tapasztás darabok utalnak az életmódra is. A sír mellékletek száma, azaz az útravalónak szánt ételek italok nyoma csak a II. csoport esetében jelentős számú. Erre utalnak az állatcsontok és a kerámia mellékletek. Több tálka, fazék, köcsög került elő 21 . Ezek részletes elemzésével azonban a későbbiekben foglalkozunk. Általánosan jellemző a kerámiazúzalékos soványítás, az érdes felület, a bütyök dísz, átfúrt fül, valamint hálómintás díszítés. A sírok kronológiai helyzetére vonatkoztatva a III. csoporttal kezdeném. Feltehetően nem csak térben, hanem korban is elkülönülnek a többi sírtól. A gödrök betöltésében egyértelműen semmi nem utalt arra, hogy valamit közvetlenül a halott mellé, vagy a halottal együtt temettek el. A gödrök, amelyekből a vázak előkerültek a leletanyag alapján egyértelműen a késő rézkori bádeni kultúrához tartoznak. Tekintettel arra, hogy a vázak a csaknem kétharmad részig feltöltött késő rézkori település gödreiből kerültek elő, feltételezhető, hogy ehhez a népességhez tartozhattak, és a telep életének utolsó harmadában kerülhettek a földbe. 20 PATAY Pál 1969. 51. 21 PATAY Pál 1969. 55-57., Uő. 1975, 228-233. 22 M. VIRÁG Zsuzsanna 1995. 88-89.; KALICZ Nándor 1988. 11-13.; PATAY Pál 1969. 318-321.; BOGNÁRKUTZIÁN Ida 1969. 23 LICHARDUS Jan-VLADÁR Jozef 1964.
