Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között

rül, legkésőbb 1920. január 1-vel közigazgatásilag Gyöngyöshöz csatoltassanak. " Ezzel a rendelkezéssel a város határát mind észak, mind dél felé megnövelték. ( Gyöngyöspüspökit 1923. január 1-én Gyöngyöshöz csatolták.) Milyen szép lett volna, ha mindez megvalósul! Hiszen a törvény szerint az állam magára vállalta volna a város háromszögelésével, felmérésével, szintezésével és térképezésével, valamint a szabályozási vonalak és az új határvonalak kitűzésével járó valamennyi költséget, a város szabályozási, csatornázási és vízellátási terveinek elkészítésénél felmerülő költségeket, a városépítési alapnak 3 millió koronával való dotálását, továbbá a Belső-Mérges patak megszüntetésének és a Nagy-Patak új mederbe terelésének költségeit. Az építkezésekre szánt 6 millió korona kamatmentes kölcsön és a 15 évi adómentesség biztosíthatta volna a gyors és színvonalas városépítést.

1 Volna mondjuk, hiszen a végrehajtás éppen az állam által vállalt építkezések terén bénult meg. 1917 szeptember közepére elkészült ugyan a város rendezési terve, de nem kapta meg a papíron ígért 12 millió koronát. (2. kép) 2. kép. A Főtér a részben még romos épületekkel 1920 körül. A Warga-féle terv levegős, „zöld" települést képzelt az üszkös romok helyébe. Zárt belsőudvaros épülettömbökkel, parkokkal, az utakat szegélyező fasorokkal.

2 A terv egyik legszebb része a parkosított vásártér, ahová Warga a városi strandot álmodta. A vonattal érkező idegen először ezzel a rendezett, zöldellő parkkal találkozik, amikor a városba indul. (3. kép) 1 Gyöngyösi Lapok 1929. február 12. 2 A Warga László által készített terv a Mátra Múzeum térképgyűjteményében. Ltsz.: 95.21.1