Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa

lakosokat szólítsa fel a Vág-menti sáncok építésében való részvételre, amelynek munkála­tai csak márciusban kezdődtek el. 43 A legnagyobb nehézséget a folyamatosan fennálló pénzügyi problémák okozták a Komá­romban lévők számára. Február 9-én Török az OHB-tól a várőrség ellátására, a várerődíté­sekre és az élelmezési hivatal számára, valamint a katonaság felruházására 317 762 forintot igényelt. Ez az összeg azonban nem érkezett meg, mivel a futárok nem tudtak az ostrom­gyűrűn átjutni. A várparancsnok ezért február 26-án felszólította Pukyt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a mielőbbi pénzellátásra. Puky a várban felhalmozott gabonakész­letek egy részének eladásából 56 000 forint bevételre tett szert. Fellner Antal állami gabo­naügyi igazgatótól átvett a katonai kiadások fedezésére 65 740 forintot és emellett a külön­böző árverezésekből még pár ezer forintot is összegyűjtött. Ezekből a bevételekből, ha szű­kösen is, de fedezni tudták a kiadásokat április elejéig. Az aprópénz hiányán, az annak ki­küszöbölésére létrehozott „Pénzváltás Ügyi Bizottmány" helyi szükségpénz (hadipénz) be­vezetésével próbált változtatni, amelyek 8 krajcáros címletekben kerültek forgalomba és áp­rilis 11-én megkezdték ezeknek nyomtatását. 44 Az 1849 márciusában a Komáromba kinevezett két tábornok, Guyon és Lenkey közül az utóbbinak sikerült először bejutnia a várba, neki is jókora késedelemmel április 10-én. Áp­rilis 11-én Török átadta Lenkeynek a várparancsnokságot, noha az csak a várőrség parancs­nokává lett kinevezve. Úgy látszott, az ideiglenes főparancsnok hajlandó elismerni a kor­mánybiztosi hatalom elsőbbségét: „...ha tisztelt kormánybiztos úr úgy kívánja, nekem sem­mi ellenne szólni valóm nincsen, és én parancsait tisztelni és végrehajtani kész vagyok, ma­gam mentségére kérem illyen parancsokat Írásban hozam intézni, és megvárom hogy mi a teendőm ara utasítást addand". Ez a helyzet az április 19-i nagysallói magyar győzelmet követően azonban megváltozott, amikor is Guyon átvágta magát az ostromgyűrűn, és 20-án átvette Lenkeytől a vársereg parancsnokságát. Az új főparancsnok tisztában volt azzal, hogy a magyar fősereg nemsokára Komáromhoz ér, ezért a csapatok ellátását szem előtt tartva el­ső intézkedései között szerepelt a kenyér minél nagyobb mennyiségben való sütésének el­rendelése. Április 22-én a magyar fősereg észak felől felmentette Komáromot, majd miután elkészült az új dunai talphíd, április 26-án délről is felszámolta az ostromgyűrűt. 45 Lenkey már a várparancsnokság átvételét követően elrendelte a lakosságnak a Nádor-vonalon lévő helyiségek azonnali elhagyását és egy „korházi Bodé" felállítását a beteg polgári személyek és katonai sebesültek számára. Guyon pedig még az utolsó összecsapás alatt felszólította Pukyt, hogy a sebesültek és lőszerek szállítására több szekér álljon készen és a környékbeli orvosok ösz­szegyűjtését mielőbb tegye meg; mindemellett az ágyúk elvontatásához igavonó ökröket kért. 46 43 MOL H 109 1. d. 95., 127., 133., 140., 179., 186., 201., 228., 323., 325., 342., 377., 461. 2. d. 29-30.; HAJA­GOS József 1998/b. 143-144. 44 MOL H 109 I. d. 145. 2. d. 10., 18.; SZINNYEI József 1887. 421.; SZÉNÁSSY Zoltán 1989. 141-142.; HAJAGOS József 1998/b. 145. 45 MOL H 109 2. d. 56., 58-59., 81. Puky sem Lenkey vei, sem Guyonnal nem tudott jó viszonyt kialakítani, minthogy egyikük sem értékelte túlzottan a kormánybiztos beleszólását tisztán katonai jellegű ügyekbe; ráadásul Guyon, akit az OHB szintén teljhatalommal ruházott fel, hozzá hasonló temperamentummal ren­delkezett, ami az összeütközésüket még nyilvánvalóbbá tette. KLÖM XIV: 357. 46 MOL H 109 2. d. 48., 54., 90., 91., 93., 96., 404.

Next

/
Thumbnails
Contents