Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa
parancsnokság október végén felszólította Debrecen városát, hogy katonáit lássa el ruhával és egyéb felszereléssel, amelyre az érintett város azonnal az ONHT-hoz fordult. A problémát elsősorban - az ONHT felelőssége mellett - Puky Miklós figyelmetlensége okozta, aki kellő körültekintés nélkül, a zászlóaljra vonatkozó igényeknél csak a Heves megyeieket vette számításba. Ráadásul a megye, a debreceniekhez hasonlóan hiányos felszereléssel Egerbe érkezett, a 10. hz-tól átvett altisztek ruházatának kiegészítésére sem volt hajlandó. 27 A megyei vezetés a rá háruló terheket az újoncok kiállítása és felszerelése terén egyre elviselhetetlenebbnek tartotta. Ennek következtében a megyei bizottmány december 2-i ülésén úgy határoztak, „...hogy miután az országosan megajánlott honvéd ujonczokból e megyére eső illetményből az első negyed már kiállítatott s fel ruházatott, a 2-ik pedig felsőbb meghagyás folytán szinte mielőbb kiállítandó lesz - a ruházatra és foglaló pénzre pedig sürgőivé szükséges, s az álladalom által viseltetni kellő költségeket e Megye egyáltalában fedezni nem képes, említett költségek fizethetendésökre az álladalmi pénztárból 100. ezer pengő forint küldessék". Ennek az összegnek a kormánytól való „kiharcolására", illetve, hogy az egri postaút a hírközlés gyorsítása végett Kövesd helyett „régi jó szokás szerint" Kápolnán keresztül menjen át, Heves megye bizottmánya magát Puky alispán-kormánybiztost küldte Pestre, aki e kérések teljesítésének ígéretével, január 3-án érkezett vissza Egerbe. 28 Decemberben már a 26. hz. harctérre indítása is szükségessé vált. A zászlóaljat először a Délvidékre, majd Észak-Erdélybe szánták, végül Pesten keresztül indult el a becskereki táborba, ahová egy váratlan esemény hatására nem érkezhetett meg. December 6-án Galíciából a Schlik vezette császári hadtest betört Sáros vármegyébe, és december 11-én Kassa és Budamér között szétszórta Pulszky Sándor ezredes közel 9000 fős zömmel mozgósított nemzetőrökből álló hadtestét. Kossuth még a vereség előtt december 9-én kelt rendeletével a 26. hz-t több más alakulat mellett Kassára, Pulszky megsegítésére rendelte. A zászlóalj azonban már az újonnan kinevezett hadtestparancsnok, Mészáros Lázár hadügyminiszter táborába érkezett meg december 16-án, ahonnan nyomban rendeltetési helyére, Hejőcsabára vonult. 29 A betörés hatására az OHB december 10-én - mint azt már említettük - megbízást adott Almásy Pál és Recsky András országgyűlési képviselőknek a Heves megyei népfelkelés megszervezésére, illetve ugyanazon a napon Kossuth kiáltványt intézett a megye közönségéhez a Schlik elleni fellépés előmozdítása érdekében. 30 Az események hatására az újoncozás még sürgetőbb lett. Kossuth december 10-i rendeletében Puky Miklós újoncozási kormánybiztostól már a megyére kirótt létszám hátralevő háromnegyed részének kiállítását is megkövetelte, és azok mielőbbi Pestre küldését szorgalmazta. A kiállítást megnehezítette, hogy a megye területén a Hunyadi szabadcsapatba is toboroztak, figyelmen kívül hagyva a sorshúzással már a megyei alakulatok kötelékébe besorozottakat. Ez ellen Puky határozottan tiltakozott. Másrészt problémát jelentett az is, hogy a közbiztonság megrendülésére hivatkozva a megyéből sokan visszaigényelték a korábban a 27 Idézet (az OHB október 19-i utasítása Pukynak): MOL H 2 OHB 1848:1325.; MOL H 92 1848:5637., 7747.; HAJAGOS József 1996. 128-129. 28 HML IV-l/a 152. k. 2680., 2703., 154. k. 1. 29 MOL H 92 1848:5637.; H 75 HM/k. 1848:10985., 11015., 11246.; HAJAGOS József 1996. 136-137. 30 KLÖM XIII: 696-697.
