Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa
A megyei tisztújítás és az első népképviseleti választások 1848-ban A forradalom kitörésekor Heves vármegye legfőbb tisztségei betöltetlenek voltak. Pyrker László érsek-főispán 1847. december 2-án elhunyt, és megüresedett az első alispáni poszt is, mivel Almásy - feltételezhetően a felhalmozódott adósságaiból adódó nehézségek miatt - még az előző esztendőben lemondott, így a megyei adminisztráció vezetését Blaskovics Gyula másodalispán vette át. 7 A következő tisztújításon, amelyre az áprilisi törvények kihirdetése után 1848. június 2án került sor, az eddigi másodalispán, Blaskovics Gyula helyét - akit első alispánná választottak - Puky Miklóssal töltötték be. 8 A legfontosabb alispáni teendők közé tartozott a megyei nemzetőrség szervezése és a forradalmi időszakban könnyen megbomló „személy és vagyon biztonság, csend és béke" biztosítása, amelyet június végéig sikerült szilárd kézben tartani. A következő hónapokban ugyanis Puky Heves vármegye népképviseleti úton választott követeként már a pesti országgyűlésen tartózkodott. 9 A még Pozsonyban hozott áprilisi törvények között az V. tc. szabályozta az országgyűlési képviselők megválasztását. Noha ezt - mint az áprilisi törvények jelentős részét - csupán ideiglenesnek szánták, mégis igen fontos volt, hiszen gyökeresen szakítva a korábbi hagyománnyal a választásokat népképviseleti alapokra helyezte. A törvény értelmében választókerületek alakultak. Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyékben - az önálló választókerületnek számító Eger és Gyöngyös városokkal együtt - ezeknek a száma 10 volt. A választást január 26-ra tűzték ki. 10 Az ekkor már 42 éves Puky a 6. számú, nagyfügedi választókerületben indult, ahol Schaffner János, illetve Molnár Lajos ellenében megnyerte a választásokat. Ezzel az eredménnyel szemben a Schaffner-párt részéről azonban petíció érkezett az országgyűlési mandátumokat ellenőrző bizottsághoz, amelyet 420 választó írt alá. Az aláírók szerint Puky egyrészt az „...itatás, lélekvásárlás, fenyegetés, erőszakolás és ármány felhasználásával..." tudta csak biztosítani győzelmét, másrészt már a választás konkrét eljárását is törvénytelennek minősítették, minthogy az első forduló sikertelensége után a pótválasztást csak másnapra írták ki. További vádként hangzott el, hogy a szavazásnál állítólag egy személy többször is leadhatta szavazatát. Azonban tény, hogy a választási bizottság elnöke, gr. Wartensleben Ágoston (Gusztáv) a törvényelőírásoknak megfelelően járt el, amikor elrendelte a másodszori szavazást (1848. V. tc. 35. §), illetve azt a következő napra halasztotta el (uo. 38.§). Minthogy Puky tényleges riválisa, Schaffner híveivel együtt nem fogadta el Wartensleben döntését, és a másnapi választáson nem jelent meg, Puky Miklóst nyilvánították a választások győztesének. Az illetékes országgyűlési bizottság megvizsgálta a körülményeket, és minthogy a vádakat nem találta kellően indokoltnak és bizonyítottnak, a választás eredményét törvényesnek mondta ki, amit a képviselőház július 17-i ülésén megerősített." 7 HAJAGOS József 2000. 47-48.; SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 390. 8 KÖZLÖNY 1848. június 8., 10.; SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 397.; HML IV-l/a 151. k. 980. 9 HML IV-l/a 152. k. 1089., 1188., 1253.; H 15 1848-1-81 .,82., 109.; KÖZLÖNY június 10.; HAJAGOS József 1998/a. 41-47. 10 HML IV-l/a 151. k. 690., 751.; 1847/8-ik 19-36. 11 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 398.; KÖZLÖNY 1848. július 3., 15., 19.; BEÉR János 1954. 156. és 158.; 1847/48-IK...; CSIZMADIA Andor 1963. 187.; HAJAGOS József 1998/b. 51.
