Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Hajagos József: Egy gyalogos huszárcsíny és következményei. Jakab Mihály gyöngyösi polgármester és gróf Montecuccoli ezredes elfogása
telt 48 akó bor előteremtése kevesebb problémával járt. Felét a Szent Bertalan-templom, a fennmaradó részt pedig Czakó Gábor hadiadószedő a saját készletéből kölcsönözte. A hadisarc hátralékát a nyolc közgyűlési küldöttnek február 14-én kellett volna átadnia Budán. Ugyanis Babarczy úgy távozott el február 12-én a déli órákban, hogy nem vitte magával a négy kezest. Gyors távozásának az volt az oka, hogy a Schneider alezredes vezette különítmény elhagyta a várost, így katonai karhatalom nélkül maradt. A február 12-én délelőtt ülésező közgyűlés a budai küldetésre Borhy József helyettes polgármestert, br. Beust Ödönt, Almásy Vincét, Csipán Andrást, Dely Józsefet, Bardóczky Györgyöt, Borhy Györgyöt, Darvas Lajost, Rigó Istvánt és Rónai Károlyt jelölte ki. Ok azonban nem teljesítették küldetésüket. Almásy Vince még 12-én bejelentette a közgyűlésnek, hogy nem hajlandó részt venni a küldetésben, Borhy József, Borhy György és Rigó Tamás beteget jelentettek, míg a másik 4 főről azt jelentette a városi tanács február 14-én, hogy „gerillák ismeretlen helyre hurcolták őket". Valójában nem elhurcolták őket, hanem elrejtőzködtek Gyöngyös környékén. 52 Jakab Mihály távollétében ezekben a viszontagságos napokban Borhy József második tanácsos állt helyettes polgármesterként a város élén. Ez azt jelenti, hogy Borhy Antal bíró, Panker Gábor városi kapitány és Bognár Ferenc első tanácsos nem álltak rendelkezésre, illetve nem óhajtottak szerepet vállalni a város vezetésében. Megbízatásáról beteget jelentve még február 12-én lemondott Borhy József is. így a következő napokban Simcsó Ferenc került helyettes polgármesterként a város élére. Ennek pontos dátuma a rendelkezésünkre álló adatokból nem állapítható meg, de még feltehetően február közepén történt. 53 A város megpróbáltatásai időközben tovább tartottak. Babarczy távozása után pár órával egy huszár járőr lovagolt be Gyöngyösre. Ok feltehetőleg a mezőkövesdi magyar különítménytől vetődtek ide. A ferences szerzetesek História Domwsában rögzített azon híresztelése a huszároknak, hogy egy nagyobb sereg Hort (!) környékén van, s egy részük hamarosan bevonul Gyöngyösre, valótlan volt. A huszárok érkezésére nagy mozgolódás történt a városban. Voltak akik azt remélték, hogy a katonaság érkezésével visszaszerezhetik a pár órával korábban elszállított hadisarcot. Mások, akik nem tudtak a huszárok érkezéséről, azt hitték, hogy tűzvész ütött ki a városban. A riadalom hatására a városi levéltárból előszedték az ott őrzött ócska puskákat is. Hamarosan kiderült, hogy nincs tűzvész, illetve egyéb veszély sem fenyegeti a várost, a huszárok pedig amilyen váratlanul megjelentek, olyan gyorsan el is távoztak. Amit tudni akartak, megtudták, vagyis azt, hogy a cs. kir. csapatok Hatvan felé elvonultak Gyöngyösről. Az óvatos városi tanács gyorsan be is szedte a levéltárból kikerült fegyvereket. 54 Az óvatosság nem volt alaptalan. Schneider alezredes értesülést szerzett a gyöngyösi csoportosulásról, illetve különböző fegyverek előkerüléséről, s levélben arra szólította fel a városi elöljáróságot, hogy szedjék be a fegyvereket. A levelet már a beszedés megtörténte után, február 16-án tárgyalta meg a városi kisgyűlés. 55 Az eset a valóságtól eltérően jutott Szemere Bertalan kormánybiztos tudomására. Február 23-iki lakossághoz intézett felhívásában az szerepel, hogy „Gyöngyös (kiemelés az eredetiben) űzte a vasas németeket. " 56 Szederkényi Nándor feldolgozásába pedig az került be, hogy Schneider alezredes visszafordult és ismét megszállta a várost, s az ő katonái fegyverezték le a lakosokat. Ezután szabad rablást engedtetett katonáinak, kik a lakosok által bőségesen megvendégeltetve, nem vették igénybe a 52 DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 69-72. 53 DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 27., 70. 54 DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 70-71. 55 DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 72-73. 56 HERMANN Róbert - PELYACH István 1990. 395-396.
