Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Hajagos József: Egy gyalogos huszárcsíny és következményei. Jakab Mihály gyöngyösi polgármester és gróf Montecuccoli ezredes elfogása

nuár 12-én körlevélben utasította egyházmegyéje papságát arra, hogy támogassák a cs. kir. csapatok tevékenységét, a cs. kir. kiáltványokat pedig hirdessék ki a templomi szószékekről.

33 Január 20-án a római katolikus püspöki kar többsége által aláírt pásztorlevél hívta fel a hívőket a cs. kir. hadsereg támogatására.

34 Ennek aláírója között szintén ott volt Hám János, akinek nagy befolyása volt szülővárosában, Gyöngyösön is. Felhívásai aligha maradtak hatástalanok a katolikus többségű városban. így azt kell mondanunk, hogy a Buda és Pest feladása utáni napokat Gyöngyös vezetése a legnagyobb bizonytalanságban élte meg. A magyar ellenállás lehetetlenségét, a szabadságharc végét erősíthették meg azok a nemzetőrök is, akik a január 4-i vesztes kassai ütközetből tértek haza. Az első szállingózó menekülők már január 8-a körül megjelenhettek Gyöngyösön. A bizonytalanságnak kívánt véget vetni Kossuthnak a január 14-i kiáltványa, amelyet az ország törvényhatóságaihoz intézett, s amelyben bejelentette, hogy az OHB folytatja az önvédelmi harcot.

35 Ez azonban a Tiszántúlon kívül elhelyezkedő törvényhatóságokhoz csak napokkal később juthatott el, s azok még további időveszteséggel juttathatták el az egyes városokhoz. Arra nincs adatunk, hogy Gyöngyösön erről a kiáltványról mikor szereztek tudomást. Erre feltehetően csak január 20-ika körül kerülhetett sor, de ennek hatását kellőképpen lerontotta a városba érkező Schulzig-hadosztály, illetve a már említett egyházi körlevelek. Jakab Mihály polgármester január 10-én jelentette be a gyöngyösi közgyűlésnek, hogy a cs. kir. csapatok elfoglalták Budát. Utasítást kért arra, hogy mit csináljon ha a cs. kir. hadseregtől, vagy a magyar kormánytól, vagy egyszerre mindkettőtől parancsot kap. Kérése kifejezi azt a bizonytalanságot, amely kialakult ezekben a napokban. A közgyűlés felhatalmazta arra, hogy minden, bárkitől érkező utasításnak tegyen eleget és csak akkor hívja öszsze a közgyűlést, ha a szükséges intézkedések azonnali döntést, vagy cselekvést nem igényelnek.

35 Ezzel a közgyűlés gyakorlatilag minden felelősséget a polgármesterre ruházott. Ugyanakkor a lakosság védelme szempontjából az egyetlen járható utat választották a minden irányú utasítások teljesítésének kimondásakor. Magában a városban ezekben a napokban meglehetősen nagy nyugtalanság uralkodott. Spetykó Gáspár és Hazucha József február 7-én arról informálták az OH B-t, hogy „már az ellenség bevonulása előtt is az utcákon éjjel és nappal egyiránt csoportozó néptömeg több városi képviselőket vakmerően megtámadott, egyet pedig meg is kövezett! "

37 A nyugtalanság forrása elsősorban a honvédeknek besorozott fiak iránti aggodalom volt. Ennek megtörténtéért a városi vezetést hibáztatták, már csak azért is, mert azok a saját gyermekeiket helyettes állításával, vagy egyéb módon megóvták a honvédségi szolgálattól. A város január 20-ig elkerülte a nagyobb problémákat. Ezen a napon azonban Hatvanba érkezett a Schulzig-hadosztály. Schulzig másnap levelet intézett a gyöngyösi elöljárósághoz, amelyben közölte, hogy bevonul a városba. A közhivatalnokoktól engedelmességet követelt, megparancsolta a nemzetőrség feloszlatását és a fegyverek bevonását. Az utóbbi utasítást Jakab Mihály polgármester még aznap teljesítette. Erre már csak azért is szükség volt, mert Schulzig még aznap bevonult Gyöngyösre.

38 Schulzig a várostól „annak felgyújtása és leágyúztatása terhe alatt" 5000 részlet kenyér és 550 akó bor kiállítását rendelte meg. Ezeket 33 HERMANN Róbert 1996. 251. DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 57-58. január 10-i dátummal Scitovszky János pécsi és gr. Zichy Domonkos veszprémi püspök pásztorlevelét említi. Valójában Hám január 12-i körleveléről van szó. 34 HERMANN Róbert 1996. 256. (Zakar Péter) 35 HERMANN Róbert 1996. 252. 36 DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 60. 37 OL H 2 OHB 1849.1626. 38 DEZSÉRI BACHÓ László 1939: 58.