Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Hajagos József: Egy gyalogos huszárcsíny és következményei. Jakab Mihály gyöngyösi polgármester és gróf Montecuccoli ezredes elfogása

lentése sem tér ki mindenre, így pl. arra, hogy milyen útvonalon érkeztek Gyöngyösre; mi­lyen minőségben, egyenruhában vagy polgári öltözetben; lovon vagy szekéren; vagy pedig arra sem, hogy melyik gyöngyösi vendégfogadóba tértek be. A korabeli helyzet és a helyi viszonyok ismeretében némely homályos pont megválaszolható. Bevezetőnkben erre tet­tünk kísérletet, teret engedve némi irodalmi fantáziának is. A gyalogos zászlóaljakban leg­feljebb a tisztek rendelkeztek hátaslovakkal, így a hat önkéntes lovon nem érkezhetett. A Po­roszló és Gyöngyös közötti nagy távolságot egy nap alatt legfeljebb szekérrel tehették meg. A pontos útvonal az, ami legkevésbé határozható meg. Miután az előző napokban a Porosz­ló és Gyöngyös közötti utakon cs. kir. csapatok is mutatkoztak, azt is erősen valószínűsít­hetjük, hogy polgári ruházatot viseltek, vagyis inkognitóban hajtották végre vállalkozásukat. A Miskolc-pesti országúthoz, amelyen Gyöngyös előtt mindenképpen haladniuk kellett, leg­közelebb az „Angyal" vendéglő esett. Városszéli elhelyezkedése kedvezett is egy letartóz­tatási akció kiindulási pontjának, mert itt előzetes információkat szerezhettek. A másik nagy vendégfogadó, az „Oroszlán" azért sem jöhet szóba, mert túl közel esett a Szapáry-kastély­hoz. A kastély lakói értesülést szerezhettek volna a hat kései vendég érkezéséről, s aligha képzelhető el, hogy Jeremiásék akkor Montecuccoli ezredes elfogását hagyták volna a vé­gére. A sikeres portya a végrehajtóinak jutalmat, előléptetést eredményezett. így pl. az akció­ban résztvevő Jeremiás Miklós és Fülöpp György őrmestereket hadnagyokká léptették elő zászlóaljuknál. 9 Gyöngyös számára azonban szomorú következményekkel járt. Mielőtt azonban ezt ismertetnénk, választ kell adnunk arra, hogy miért került sor Jakab Mihály pol­gármester letartóztatására. Ehhez azonban szükséges megvizsgálni az ország, azon belül He­ves megye térségének katonai helyzetét 1849 januárjában. 1. kép. Az Orczy-kastély 1848-ban 9 BONA Gábor 1998/1. 433-434., 1998/11. 135.

Next

/
Thumbnails
Contents