Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Varga Sándor: A hasonszervi gyógymód
gyógymód azonnali visszaállítása volt, amely azután nyugdíjazásáig - 1886-ig - meghatározója volt a kórház terápiájának. Ettó'l az idó'tó'l kezdve azonban már folyamatos bírálatok érték tevékenységét, melyek orvosi korokból indultak ki, 57 és amelyeket a helyi sajtó egyértelműen támogatott. Közben - 1866-ban Horner a nevét Vezekényire magyarosította. A homeopátiát igazgatói működése alatt következetesen és tántoríthatatlanul művelte és alkalmazta, a munkában megfáradva 44 esztendei szolgálat után 1886. december 18-án nyugdíjazását kérte. Az utód személye ekkor még csak szóbeszéd tárgya volt, bár a gyöngyösi sajtó már ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a leendő kórházigazgató olyan szakember legyen, „...ki az ujabb gyógymódokat gyakorlatilag is birja és orvosi tudomány által legújabban feltalált, elvitathatatlan gyógyhatásuaknak bizonyult gyógyszerekkel gyógy it....Mert nem csekélyfontosságú ám az, hogy milyen ember töltse be azt a hivatalt, mely közegészségünk egyik legfőbb factora, hogy ne mondjuk: őre kell hogy legyen, mely hivatal az arra súlyosbodó nagy felelősség, s az azt betöltő orvos szakavatott ügyes kezelése, és berendezési szisztémája folytán kórházunk hírnevét emelni hivatott. " 5S A sajtó, amely akkor is nagyhatalom volt, egyre erélyesebben sürgette a homeopátia azonnali megszüntetését a kórházban. A „Gyöngyös" című lap 1887-ben úgy vélte, „.. .hogyha az orvosi tudomány által az egész világon elismert gyógyszerek és gyógymódok alkalmazását a kórházban mintegy kiküszöböljük, és helyette a régi homeopatikus szereket használjuk, ezzel egyszer s mind megtagadjuk a kórház haladó képességét." 5 '' Ezek az elvárások nyilván nem egy laikus újságíró tollából származnak, sokkal inkább szakmai körökből vagy azok inspirációjára. Talán egy polihisztort, egyben képzett közgazdászt vártak el a kórház élére, olyan orvost követelve, akinek „...nemcsak gazdag elméleti tudása és gazdag gyakorlati tapasztalatai vannak, hanem nagy befolyása és széles körű ismeretsége is van, mert a kórház anyagi ereje növelésének érdekében erre szükség van." 60 A város közvéleménye a lemondott Vezekényi kórházigazgató személyét tisztelte, több mint négy évtizedes gyógyító tevékenységét elismerte. Ez is oka lehetett annak, hogy fokozott várakozás előzte meg az utód személyét, aki végül is Dr. Koller János lett. Kollert 1887. május 27-én választották meg kórházigazgatónak. Igazgatóvá történt megválasztása után a gyöngyösi kórház történetének egy újabb kor12. kép. Dr. Koller János (1846-1912) eddig ismeretlen fiatalkori képe. 57 Dezséri BACHÓ László 1938. 83. 58 VARGA Sándor 1996. 23. 59 VARGA Sándor 1996. 23. 60 Dezséri BACHÓ László 1938. 83.
