Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Varga Sándor: A hasonszervi gyógymód

hogy a szükséges pénzösszeg is az adományokból, alapítványokból tevődött össze. Adakozók is bőven akadtak, hiszen a divatos gyógymód, no meg a városlakók egymással szembeni elvárásai, vagy talán rivalizálásai szinte kötelezővé tették az adományozást a kórház javára. A XIX. század gyöngyösi sajtója rendszeresen beszámolt (különösen a báli szezon idején) az ilyen jellegű eseményekről, név szerint említve az adakozókat és az összegeket is. A kevésbé módos és művelt gyöngyösi polgárok is szívesen adakoztak, igaz, nem jelentős öszszegekkel. Erre abból a legalábbis részben épségben maradt könyvből lehet következtetni, amelyben jó néhány részben név nélküli adakozó bejegyzése található. Ezt a könyvet 1838ban nyitották meg, az alábbi szöveggel: „A ' ki kórházunkra vagyis a szegény betegek Ispotályára egy ezüst húszast, vagy azon felől ád, ne terheltessék azt e' Jegyzőkönyvbe be irni a maga Vezeték s' keresztnevével együtt. (Ennél kisebb adakozásokat is fel lehet ide irni.) Az adakozások a perselybe vettesenek. " Mint említettem ennek a felhívásnak szó szerint nem mindenki tett eleget, hiszen sok volt a név nélküli adakozó. Azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor nyitották meg ezt az adománykönyvet, azt azonban igen, hogy a persely első felnyitásának alkalmával „1838. jul. 12. estve felolvastatván a kisebb adakozások összesen tett 21 váltó" forintot tettek ki, illetve ennyit talált a Faigel Pál, Horner István és Lefenbrand Pál összetételű bizottság.

46 Ezek az adományok természetesen korántsem fedezték a kórház működését. Az intézet alapítványi jellege, és első alapszabálya is lehetővé tette, hogy „számosan más nem megvetendő alapítványokkal, többen halálokig évenkint fizetendő, mások végre bizonytalan időre tett ajánlatokkal járulnának..."

47 hozzá a gyöngyösi kórház fenntartásához. Ennek a gyűjtésnek az eredménye is hozzájárult, hogy az alapítás után alig több mint három évtizeddel a kórházigazgató éves jelentésében már azt írhatta: „...a rendelő orvos azon kellemes helyzetben van, hogy nem kell mérlegelni, egy vagy más étel olcsóbb, vagy drágább-e? hanem minden akadály nélkül olyan étlapot készít naponként, mely nem csak a betegség természetének, hanem gyakran a beteg kívánságának is megfelel. Ezen elvnél fogva bátra elmondhatom, hogy a gyöngyösi kórház étlapja elég gazdag változatossággal van kiállítva."

48 A gyöngyösi kórház működéséről kialakult kép kedvező volt. 1868-ban jelent meg Albert Ferenc szerkesztésében a magyar orvosok és természetvizsgálók XIII. nagygyűlése alkalmából kiadott könyv, amely a következőket írja: „A gyöngyösi Kórház keletkezését a hasonszenv barátainak köszöni Vezekényi István hasonszenvi orvos gyógykezelése mellett...Az emeletes épület 10 betegszobát tartalmaz; most építtetik egyik szárnyépületben az elmebetegek számára is egy, a kor igényeinek megfelelő helyiség. Ezen kórház csínra és a betegek ápolására nézve megyénkben a legkitűnőbbek egyike... A kórházi betegek...Vezekényi István hasonszenvi gyógykezelése mellett ápoltatnak. "

49 Ismert, hogy a kórház anyagi biztonságát szinte teljes egészében a befolyt alapítványi összegek biztosították. Sajnos a kórházalapítás éveiből eredeti alapítványi okmány létezéséről nem tudunk. Dezséri Bachónak köszönhetően ismerjük ugyan az első alapítványt tevő Tarródy Bertalanné Reviczki Mária alapítványlevelét, amely 2000 ezüst forintról (5000 váltó forintról) szól, ez azonban nem köti az összeg felhasználását a homeopata gyógymód al46 Az idézett dokumentum pontos címe: ,,A' gyöngyösi Kórházra tett kisebb adakozások jegyzőkönyve 1838." 47 A gyöngyösi Gyógyintézet... 1840. 6. 48 VARGA Sándor 1997. 246. 49 Montedégói ALBERT Ferenc 1868. 276.