Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Csiffáry Gergely: Az Északi Középhegység ritka állatfajainak zoológiai adatai a történelmi dokumentumokban

igen fordultak elő.

46 A Bükk területén 1917, 1922 telén a szilvásváradi erdőben bukkantak újra. Ez utóbbi alkalommal a szilvásváradi vadaskertbe két ordas valamelyik vadbefogón keresztül jutott be, s igen sok kárt okoztak. Hajtóvadászatot indítottak ellenük, s az egyiket sikerült is elejteni.

47 Később az Északi Középhegység területén, 1929. február 10-én Sajókondó határában jelentek meg farkasok.

48 Az igen kemény tél miatt, a befagyott Sajón Gömör megyéből áthúzódott vadak valóságos XX. századi farkas kalandot okoztak. A falu határában e napon megtámadtak egy Sajószentpéterről hazatérő kocsit. Az utasok szorult helyzetükben az egyik ló istrángját elvágták és hagyták az állatot világgá futni. A fenevadak mind a menekülő ló tán vetették magukat. A négytagú társaság a másik lóval utóbb szerencsésen elérte a falut.

49 A Mátrában méreggel ejtettek farkast 1927-28 telén Gyöngyöspata és Gyöngyössolymos határában, 1939. január 7-én Répáshután lőttek egy hatalmas, 62 kgos, 5-6 éves kant.

50 A Bükkben legújabb időkben 1982.november 26-án Bélapátfalva határában, az ún. Homonna nevű erdőrészen, egy középkorú 39 kg-os hímet lőttek.

51 Az elejtett farkas bundáját, szőnyegként, szoba díszként vagy mint értékes prémet a ruházkodáshoz is felhasználták. A Rákóczi szabadságharc idején a hadi regula megengedte a farkasbőr kacagány viselését annak a közkatonának és altisztnek, „aki harcban ellenséget ejtett vagy béfoga. " A sérülésmentes bőrért a kuruc hadvezetőség 3 ezüst forintot fizetett.

52 A trianoni békekötés után a farkas végleg eltűnt a hazaihonos állatfajaink közül. Mindössze időről-időre bukkant fel egy-egy példány, amely a környező országok erdős hegyeiből átkóborolt. Az 1990-es években ún. váltó vadként ismét felbukkant a farkas Magyarországon. 1998-ban egy öttagú farkas család költözött át Jugoszláviából, a Baj a-Jánoshalma közti területre. 1998-ban a Szabolcs megyei Garbolc környékén lőttek ki farkasokat. Még abban az évben a Bács-Kiskun megyei Rém községben fordult elő farkas. 1999-ben, a gemenci erdőben élő 4 farkasról jelentek meg hírek. Újabb megtelepedéséről szóló adatok vannak az Aggteleki Nemzeti park területéről. Éles viták folynak arról, hogy jó lenne újra honosítani, mert a szakemberek szerint, ez a ragadozó, segítene, abban hogy más fajok (gímszarvas, őz stb.) ne degenerálódjanak, más esetben megakadályozná a egyes vadak (például a vaddisznók) túlszaporodását. Mások ezt igen ellenzik, eltúlozva károkozásuk lehetőségét. A farkas számtalan emléke őrződött meg a néphagyományban. Az ősök tisztelete egyet jelent az állatok tiszteletével. Ezzel függ össze az a szokás, hogy a totemként tisztelt állat nevét nem volt szabad kiejteni. így keletkezett a farkas, szarvas stb. elnevezés. A finn-ugorokhoz tartozó vogulok és osztjákok ünnepelt istensége a világfelügyelő „Égatyától alábocsátott deres oldalú vasfarkas. " A honfoglaló eleinkről feljegyezték, hogy a magyarok mindig farkasra esküdtek, mint azt leírták a votjákokról is. Ezzel függ össze, hogy a csíkgyergyói pásztorok Szent Mihály (szeptember 29-e) napján, a farkasnak ünnepet szenteltek, hogy az állatok hazahajtása után így biztosítsák marháikat a fenevadak tá46 FARAGÓ Sándor 1989. 147. 47 KOLACSKOVSZKY Lajos 1946. 105. 48 KOLACSKOVSZKY Lajos 1946. 135. 49 KOLACSKOVSZKY Lajos 1946. 99. 50 CSIFFÁRY Gergely 1999. a. 114. 51 FARAGÓ Sándor 1989. 139-142. 52 CSŐRE Pál 2000. 34.