Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)
Horváth László: Gyöngyöspata története a jobbágyság intézményének megszüntetéséig
ben Pata lakossága a századfordulón is még kevesebb, mint a feudalizmus idejében. Egész egyszerűen az egészségtelen birtokszerkezet és a gyenge minőségű határ okán sok parasztember már az 1850-es években arra kényszerült, hogy máshová menjen kenyerét keresni. 1871. fekete dátum a település történetében. Az évszázadok óta oppidumként, mezővárosként szereplő település ekkor végleg elveszítette kiváltságait, s a kiegyezést követő közigazgatási felülvizsgálatok sorában elvették városi jogállását, azóta önálló nagyközség. A büszke település pedig rosszul viselte a lefokozást. Patai József helyi születésű író szociografikus írásában így adja ezt vissza 125 : „...A „nagyközség" maga is szerette magát városnak nevezni. Mikor a dobos „pógár" megállt nagy, rezes botjával a patak hídján, és hangosan dobolni kezdett, a gyerekek mind „felekezeti különbség nélkül" összeszaladtak, és köréje sorakoztak. Mi hédergyerekek is pár percnyi szabadságot kaptunk ilyenkor, hogy meghallgassuk, „mit dobolnak". A „pógár" befejezte a dobolást, aztán méltóságteljesen kivett a mellényéből egy írást, kibontotta, reáfeszítette a nyakáról lelógó dobra, és hangosan olvasott: „ Tattá, ratta, város, lakos, sajna. " Ez volt az állandó bevezetés, amely az ebzárlatról, marhakörömvészrol, lépfenejárványról és mindenféle elveszett és megtalált csirkéről, malacról és egyéb holmiról szóló hirdetményt megelőzte. Hogy mi az a „tattá, ratta, város, lakos, sajna", azt csak felnőtt koromban tudtam nagy nehezen megállapítani: „ Tudtára adatik a város lakosainak". A „pógár" ezt az állandó „nyitányt" olyan gyorsan hadarta el, hogy ilyen zagyva szöveg keletkezett belőle. Ez a hivatalos bevezetés különben még abból az időből származhatott, amikor Pata csakugyan város volt, amint mesélik, nagy és híres vásárokkal... " Irodalom Rövidítések ENA. = Etnográfiai Adattár, DIV, Eger EA. = Etnográfiai Adattár, Néprajzi Múzeum, Budapest HLM. = Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan HML. = Heves Megyei Levéltár, Eger MM. = Mátra Múzeum, Gyöngyös MOL. = Magyar Országos Levéltár, Budapest DIV. = Dobó István Vármúzeum, Eger BAKÓ Ferenc 1997. Kőbe vájt építmények a Mátra környékén, In: HORVÁTH László (Szerk.) Mátra Tanulmányok 1997., Gyöngyös, 105-138. BÁN Péter 1981. Dézsmajegyzékek 1. Heves és Külső-Szolnok vármegye 1548., Eger 1988. Dézsmajegyzékek 2. Heves és Külső-Szolnok vármegye 1549., Eger BÁNKÚTI Imre (Szerk.) 1996. Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban II., Budapest BAYERLE, Gustav 1998. A hatvani szandzsák adóösszeírása 1570-ből. HORVÁTH László - HEGYI Klára (Szerk.) Hatvány Lajos Múzeum Füzetek 14., Hatvan
