Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Horváth László: Gyöngyöspata története a jobbágyság intézményének megszüntetéséig

A telkes jobbágyok és zsellérek megoszlása 1771-ben Földbirtokos neve Jobbágy Zsellér Földbirtokos neve Egésztelkes féltelkes VA telkes !4 házas Hazátlan Gróf Forgách Miklós 36 23 2 Gróf Forgách János 36 21 2 Báró Haller Sámuel 35 16 Báró Orczy Lőrinc 4 5 3 Báró Orczy Sándor 2 1 Tarródy József 3 3 Mikháziné 2 3 3 Almásy László 3 2 Marsovszky László 3 1 Rakovszky György 4 Józsa Ferenc 2 Józsa Mihály 2 nyolcad telek Összesen 7 124 6 74 + 2 4 Az úrbérrendezés alapján minden jobbágy és házas zsellér évi egy forint „census"-t fizetett a földesuraknak. A „konyhára valót" természetben, évente egy icce vajat, 12 darab tojást, két-két darab csirkét és kappant kellett adnia. A robotkötelezettség keretében hetente egy napon „két marhával maga szekerével, szántáskor mindazonáltal négy marhával, maga boronájával, s ekével Uraságnak dolgozni tartoznak napkeltétől-napnyugtáig". Ez évi 52 igásnapot jelentett, amit hetente két napi „kézi szolgálatra" lehetett átváltoztatni. Négy egésztelek összefogva évente egyszer négyökrös szekérrel úgynevezett hosszúfuvart adott. A gabona, kender és len, valamint a bor termeléséből kilenced járt a földesúrnak. A rendezés természetesen Patán fölrázta a kedélyeket, számtalan panasz érkezett a rossz, gyenge minőségű helyen kimért szántókra. Marsovszky László pedig a Havas erdő nevű területen a jobbágyok által öt éve telepített szőlőket próbálta a rendezés ürügyén megkaparintani.

93 A patai lakosok még 1787-ben is elárasztották kérelmező leveleikkel II. József hivatalait, és új kimérést kértek, mert az úrbérrendezés után szerintük kevesebb a földjük, s több a robotjuk, mint annak előtte.

94 Saját kezelésű földesúri allódiumról az első adat annak kapcsán maradt fenn, hogy Haller Sámuel generális a halálakor súlyos adósságokat hagyott hátra, s Antónia lányának, Brüdern Józsefnének negyvenezer forint kölcsönt kellett felvennie. Ebből kifolyólag mérették föl birtokait 1781 és 1783 között Amoni Péter országos földmérővel. Majorsági szántóföldje 1200 négyszögölével összesen 358 holdnyi volt, két nyomásban, amelyhez még urasági rétek és jelentős erdőterület tartozott. Féltelkes jobbágya 26, zsellére viszont 35 volt. Két patai pincéjének egyike kőbe vájt volt, a másik boltozott a juhászházban. Itt is mértek bort, de saját korcsmájukban is. Ez a kocsma azonos lehetett a Szurdok völgyében lévő Szurdok csárdával, ahol három szobán kívül fürdőt is említenek külön kádakkal, melegítéssel.

95 93 HORVÁTH László 2001. 123. 94 KECSKÉS Péter 1975. Kézirat. ENA/12455. 95 CSIFFÁRY Gergely 1999. 52-63.