Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Csiffáry Gergely: A másik Lenkey: Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874.) életrajza
Lenkey Károlyról nem tudjuk, hogy milyen ok miatt vált meg a testőrségtől, csak sejthetjük. A Magyar Nemesi Testőrség tagjai kizárólag nőtlen nemes ifjúkból kerültek ki, s nem nősülhettek meg. Valószínű, emiatt lépett ki a testőrségből. A családi hagyományok szerint egyik, Egerben töltött szabadsága idején ismerkedett meg későbbi feleségével, Keszlerffy Teréziával és, hogy őt elvehesse, ezért mondott le testőri rangjáról. 18 Itt megszakítjuk a Lenkey család történetének további ismertetését és áttérünk Lenkey Károly anyai származására. A Keszlerffy család története nem tekint olyan nagy múltra vissza, mint a Lenkeyeké. Nemességük is új keletű, a XVIII. század végéről való. A család megalapítója Keszler (Nepomuk) János Heves vármegye orvosa, aki 1797. december 15-én nyerte el a magyar nemességet I. Ferenc királytól. 19 A német eredetű Keszler vezetéknevet is ekkor cserélte fel a jobban hangzó Keszlerffyre. A nemességet szerző Keszlerffy János 1780-ban Gyöngyösről költözött Egerbe. Gimnáziumait Rozsnyón és Győrben végezte, sebészorvosi diplomáját a bécsi egyetemen szerezte. Heves megyei főorvossá nevezték ki utóbb. Az 1797es nemesi felkelés során katonaorvosként főhadnagyi beosztásban szolgált. Módos ember volt, akinek részvényérdekeltsége volt az 1778-ban Párádon, az országban elsőként felállított timsófőző manufaktúránál 20 , sőt 1797-1805 közt vezette ennek a cégnek az ügyeit. Miután a parádi timsótársulatnak az érdekeltségi körébe tartozott a dédesi vasgyár - egy időben - 1789től Keszlerffy János az ottani vasgyár igazgatói tisztét is betöltötte. 21 1810-ben a városi összeírás tanúsága szerint Keszlerffy főorvosnak volt Eger határában (Kocson) 39,5 kapás szőlője, amely 36 urna bort termett, rendelkezett egy 335 négyszögöles belső telekkel, hadiadója 1 frt 48 krajcár, házadója 3 frt 36 krajcár volt, míg taksája 1 frt 51 krajcárt tett ki. 22 Heves megye főorvosi tisztét 40 évig töltötte be, Egerben hunyt el 85 éves korában, 1833. július 10-én. Víg kedélyéről s latin verselő tehetségéről volt nevezetes. Kéziratban hátrahagyta a parádi timsós-vasas vizek gyógyhatásáról írt tanulmányát. 23 Keszlerffy János a még Gyöngyösön, Dreszler Annával kötött házasságából három gyermeke született - József Gyöngyösön, 1778. VII. 26-án született, és két leány. Az idősebbet, Teréziát 1780. december 14-én Egerben keresztelték meg, a fiatalabb Anna 1782. december 12-én Egerben született. 24 Lenkey Károly és Keszlerffy Terézia 1800. december 9-én Egerben kötöttek házasságot. Az esküvői tanuk: Doszlern Károly és Naihauzer Károly voltak. A vőlegény 26, a menyasszony 20 éves volt. 25 Az esküvő után az ifjú pár Bécsbe költözött. Itt Lenkey Károly megalapította a már említett Lenkey-féle borkereskedést. Az üzlet először Trattnerhof-ban, majd Singerstrassen volt, végül a Liliengasse egyik patinás öreg házának földszintjét foglalta el. A később oly híressé vált üzlet előbb csak egy kis boltként létezett, majd kibővült és választéka egyre növekedett, kimért és butéliás borok árusításával egyaránt foglalkozott. Néhány évvel később pedig saját éttermet is nyitottak. 26 Lenkey Károly első gyermekként 18 BODNÁR László 1987. 79. 19 ÁLDÁS Y Antal-CZOBOR Alfréd 1940. VI. 481 -482. 20 SOÓS Imre-SZŐKEFALVI-NAGY Z. 1967. 382-383. 21 SOÓS Imre 1955. 427. 22 HML. V-4/a/103. Eger város összesírásai. 1810. 10. lap 153. bejegyzés. 23 BOROVSZKY Samu 1909. 273., 381. 24 MOL. X-2694. Az egri római katolikus egyház anyakönyveinek mikrofilmmásolatai. Kereszteltek, házasultak és meghaltak anyakönyve. 25 MOL. X-2694. Házasultak anyakönyve. XXIV. kötet. 184. 26 TARDY Lajos 1982. 177.
