Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban

rekvését. A Nedeczky és Almásy szervezetébe is beépült Asbóth Lajos volt honvéd ezredes azonban mind a két csoportot feljelentette a hatóságoknak. Ezután 1864 márciusában letartóztatták azok főbb résztvevőit, így Almásyt is. Almásy ellen azonban nem volt semmi terhelő bizonyíték, így csak Asbóth koncepciós vallomása alapján lehetett elítélni. Második tárgyalásán a pesti hadbíróság 1865. január 13-án 16 évi várbörtönre ítélte, amelyet a legfelsőbb katonai bíróság 1865. február 6-án 20 évre súlyosbított.

102 Büntetésének letöltésére Olmützbe került. A kiegyezési tárgyalások megindulásakor a politikai foglyok helyzete, így Almásyé is jelentősen javult. Gyógykezelésre még külföldre is elutazhatott. Az 1867-es kiegyezés megkötésekor többi elítélt társával együtt kegyelmet kapott és hazatért.

103 Kiszabadulása után már nem kapcsolódott be újból a politikai életbe, visszavonult a magánéletbe. Újra megnősült, feleségül véve távoli rokonát, Almásy Malvint. Heves megye még életében elkészítette arcképét, amelyet 1876-ban Zalár József megyei főjegyző avatott fel a megyeház tanácstermében.

104 A halál Budapesten érte 1882. november 1-én. Sírja a Kerepesi úti temetőben található. A gyöngyösiek a Gyöngyös újság 1882. november 5-i számából értesülhettek haláláról. A nekrológ összefoglalta mozgalmas életpályáját.

105 Emlékét Heves megye jegyzőkönyvileg örökítette meg 1883. január 22-i közgyűlésén.

106 Irodalom GRÓF ALMÁSY Dénes 1903 A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy grófok. Kétegyháza BERZEVICZY Albert 1922-37 Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849-1865. I-IV k. Budapest BONA Gábor 1987 Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban. 2. bővített kiadás. Budapest DEGRÉ Alajos 1983 Visszaemlékezéseim. Sajtó alá rendezte: UGRIN Aranka. Budapest DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978 Heves megye műemlékei III. k. Budapest DEZSÉRI BACHÓ László 1939 Gyöngyös város 1848/49-ben. Gyöngyös FERDINANDY Mihály 1942 Széchenyi összeomlása. Az 1848-as napló. Fordította és magyarázatokkal ellátta: FERDINANDY Mihály. Budapest FÉNYES Elek 1984 Magyarország geographiai szótára. Reprint kiadás. Szeged FRANK Tibor 1985 Egy emigráns alakváltozásai. Zerffi Gusztáv pályaképe 1820-1892. Budapest 102 STEIER Lajos 1924. 705-744., LUKÁCS Lajos 1955. 332-351. 103 LUKÁCS Lajos 1955. 351-352. 104 MTA Kézirattár MS 795/77. 105 GYÖNGYÖS, 1882. november 5. 106 OROSZ Ernő 1906. 6.