Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között

telén létesített katonai kórházat, előterjesztésükre a megyefőnök keményen válaszolt: Két városi esküdtet 1 hónapra a kaszárnya fogdájába záratta, Pankert meg arra kötelezte, hogy a katonai ispotályra emeletet építtessen. Az egy emelet ráépítése 1857/1858-ban 1735 ezüst Ft összeg ráfordításával és lakossági közmunkával be is fejeződött.

42 A gyöngyösi elöljárók nem vártak sokáig a sértés „visszafizetésével". 1858. április 8-án segítettek a Heves Megyei Gazdasági Egyesület megalapításában. Az alapítási felhívást a polgármester és a befolyásos Visontai Kovách László földbirtokos együtt fogalmazta. Innen eredően a gyöngyösi önkormányzatnak is érdeme az az alakuló értekezlet, amely „önvédelmi harcuk leveretése után" első közéleti hely volt arra, „hol a megye jobbjai együtt ily tömegesen találkozhattak" 43 Az 1860. október 20-án kiadott októberi diploma rendelkezéseinek megfelelően december 12-én vármegyei közgyűlést és választást rendeztek. A vármegye kinyilvánította nemzeti érzelmét. A meghívottak az 1848-as törvényekhez ragaszkodó tisztikart választottak, élükön Bartakovics Béla érsek főispánnal. Ez az esemény Gyöngyös elöljáróit is tettre késztette és kimondták a gyöngyösi járásban főszolgabíróvá választott 48-as érzelmű Isaák Lászlóval az együttműködést.

44 Innen már csak egy lépés hiányzott az említett megyei közgyűlésnek a községi (=városi) önkormányzat helyreállítását célzó határozata végrehajtásától. Ez az 1860. december 27-én lefolyt tisztújításon meg is történt. Az egyik legnépszerűbb országos lap ekképpen számolt be az eseményről: „Gyöngyös város lakosságára is fölvirradt ... azon minden jó hazafi által óhajtva várt örömnap, melyen a 11 évi kényszerű leszoríttatás után ismét fölléphetett azon jogos pályára, melyen lenyűgöző bilincseinek szétpattanása után a törvényes jog és igazság kiszolgáltatását a nemzeti alkotmányosság sérthetetlen pajzsa alatt intézheti."

45 A megválasztott Főkövy Antalt 1861. január l-jén a vármegyei megbízott beiktatta polgármesteri hivatalába. Azonban a város érdekében cselekedni szándékozó tanácsnak még egy évnyi ideje sem maradt a közügyek intézéséhez, mert az országgyűlés 1861. évi őszi feloszlatása után a vidéki önkormányzatok is visszaszorultak 46 Az abszolutizmus újabb bevezetésével Eger és Gyöngyös tisztségviselői lemondtak, mert „oly rendeletek teljesítésére szólíttattak fel, amelyeket letett esküjök és elvállalt felelősségük nyomán teljesíteniük nem lehetett" 47 Az önkényesen leváltott Bartakovics főispán helyét Földváry János vette át főispáni helytartó hivatali címmel, aki 1861 decemberében ideiglenesen felfüggesztette a gyöngyösi önkormányzat működését „megsértve a közakaratot".

48 A gyöngyösi önkormányzat utóbbi kétéves törekvését elismerően méltatta a kortárs történetíró: „(Az) 1860/1-ik évi úgynevezett alkotmányos ... időszak ugyan rövid volt, de annál terjesebb a ... következésekben ... (és) Gyöngyös városára nézve áldásos (év később már) nem" jött.

49 42 HORNER István 1863. 66., 83., MOLNÁR József 1969. XXII. Ebben az épületben, amely ma a Koháry utcában, a Szt. Erzsébet-templom tőszomszédságában van, 1867-ig működött a katonai kórház, utána közhivatalok, 1921-1996 között iskolák kaptak benne helyet. 43 CSOMOR Kálmán 1896. 4. 44 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 423-424. és MOLNÁR József 1969. XXII. 45 Pesti Napló, 1861. jan. 10., 3. Városi ügyek c. rov. a 19 tagú elöljáróság tagjainak névsora ugyanitt. 46 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 430. 47 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 431. idézi az 1861. nov. 18-án, Egerben, Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék tisztikara részéről gr. Szapáry Gyula első alispán elnöklete alatt tartott tanácskozás jk.-vét. Nem ismerjük az említett rendeleteket, amelyek esküjük ellen voltak. 48 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 435. és MOLNÁR József 1969. XXII. 49 HORNER István 1863. 43.