Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között

homlokzatán függhetett Kossuth Lajos életnagyságú képe „esőtől, széltől védetten", mert nem akadt helybeli, aki onnan eltávolította volna.

28 Luby Jól látta azt is, hogy nem büntetheti meg a város lakosságát a megszállókkal szembeni gyűlöletükért, hiszen „százakat, vagy ezreket nem lövethet agyon az engedetlenségükért".

29 Az ellenálló gyöngyösiekkel szembeni tehetetlensége legkirívóbban a Kossuth-bankók elkobzásakor látszott. November 19-20-án, az általa engedélyezett nagy vásáron „az árusok és vásározók által közönségesen (általánosan, M. L.) elfogadtatott (volt) ez a bankójegy" - noha Kapy még az október 29-én kelt szigorú felhívásával a bankók azonnali begyűjtésére és megsemmisítésére utasította a nem létező városi tanácsot.

30 Nemcsak a közigazgatás szünetelt. Nem haladt előre a földesúri megváltás ügye sem. Igaz, az 1849. október 10-i császári nyílt parancs, amely elrendelte a földadókataszter öszszeállítását, egy időre a polgárságot és a volt nemességet egymás ellen ingerelte. Ekkor és utoljára Jakab polgármester, szemet hunyva minden addigi megaláztatására, elindította az egyezkedést a földesurak és a polgárok között. Tudott arról, hogy 1844-ben Csiba Antal a város levéltárában elhelyezte a kiváltságleveleket (másolati példányaikat, M. L.), amelyeket most előtárt, és tanulmányozásra egy általa kijelölt testület tagjai elé terjesztett. E testület, amelynek Cserha Ferenc (a város 1848/1849-es kapitányi biztosa, önkormányzati tagja), Bagi Ferenc és Megyeri József volt a tagja, megfogalmazta folyamodványát az uralkodóhoz, „Felséges Császárnak" szólítva.

31 Ezt Jakab levélben akarta Bécsbe küldeni. Azonban Cserháék számos gyöngyösi ösztönzésére „saját és polgártársaik nevében Bécsbe zarándokoltak, hogy panaszaikat a felséges trón előtt előterjesztvén, a legmagasabb helyről segélyt és vigasztalást nyerjenek".

32 A császár meghallgatta őket, és az 1850. december 11-én írt válaszlevele néhány főhatóság után intézkedésre az illetékes Heves vármegyei császári helytartóhoz került. 0 lázadónak minősítette a küldöttséget, és tagjait rövid időre bebörtönözte.

33 Jakab ezt a kudarcot kihasználva Lubytól a polgármestersége alóli felmentését kérte. Óhaja 1851. május l-jén teljesült.

34 Az örökváitság ügye tovább is megoldatlan maradt. Főhg. Albrecht, Magyarország kormányzója 1851-ben meg sem hallgatta a gyöngyösieket. Csak 1852 nyarán jött el a kedvező alkalom az örökváltság ügyében, amikor Ferenc József magyarországi útja során Gyöngyösön is járt, és a polgárok panaszaira most hatásosan intézkedett. Megbízta Dobrzánszky Adolf helytartói titkárt (1849. július 11-én ő volt a várost megszálló orosz katonaság osztrák császári biztosa), királyi biztosként menjen Gyöngyösre, és intézkedjen.

35 Dobrzánszky, a jól ismert muszkavezető most a város érdekében gyorsan és hatásosan végezte a feladatát. Közbenjárására „egy részről szabadalmazott Gyöngyös város községe, más részről ugyan28 GYVT V.B. Irattára, Különgyűjtemény, Kovách László: Küzdelmeink 1849-1867 között. Kézirat, Gyöngyös, 1869, 2., a Heves Megyei Gazdasági Egyesület iratai között. Töredék. Kapy főbiztos a leiratait gyöngyösi városi tanácsnak, képviselő-testületnek, belhatóságnak, városi hatóságnak címezte. A bizonytalan, változó címzés és megszólítás a város választott testületének időszakos hiányát tükrözi. 29 MOLNÁR József 1969. XVII. 30 HML, Gyöngyös Város Levéltára, V-101/b. Örök emlékű iratok, LI/39., forradalmi szám, 68., 302/849. (GYVL) Kapy olyan nagy buzgalommal végezte a kettős megyében dicstelen munkáját, hogy 1850. aug. 21-én megkapta az uralkodótól a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Pesti Napló, 1850. szept. 28., 2. 31 MOLNÁR József 1969. XVIII. 3 2 HORNER István 1863. 28. 33 HORNER István 1863. 29-30. 34 MÁRRAI Sándor 1911. 169. 35 HORNER István 1863. 30-31. FORGÁCS Ferenc 1929. 56. SZŰCS Gyula 1930. 10.