Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között
mélyt (közöttük csak egy nemes volt), aki a várost a megyegyűlésen képviselte. A június 26-i képviselő választáson pedig Almásy Pált a népképviseleti országgyűlés első gyöngyösi küldöttévé választották. 17 Almásy július 10-én az országgyűlés alelnöke lett. „Ekképpen hozott gyümölcsöt a legfelső fórumon az a kezdeményezés, amelyet hat évvel korábban Csiba Antal elindított." 18 A nyáron megérkezett Budáról az a jogi megerősítés, amely még az előző években megadta Gyöngyösnek a jogot az 'elsőfolyamodású' bíróság felállításához. 19 Miután törvényesen is az önkormányzat és élén a polgármester vette kezébe a város ügyeinek intézését, azonnal a legnehezebb feladatokat kellett megoldania. Az egyik, a szabadcsapat kiállítása közvetlenül is az ország sorsához kapcsolódott. A már áprilisban felállított nemzetőrség ellátásával és elindításával augusztusig várt a város. 2-án indult el, és ért a hevesi táborba a gyöngyösi önkéntesek és besorozottak csapata Panker Gábor vezetésével. A polgármester ezekkel a gondolatokkal búcsúztatta őket: „Mindegyikük jól tudja, csatába indulnak, küzdeni. Vajh, de ki tudja, kit szólít magához a seregek legfőbb ura, és ki marad életben ... Segítse Isten, hogy a délvidéki magyarságon vérengző rácokat sereginkkel visszavessék ..." 20 A másik feladat szintén része volt az országos teendőknek, de a megoldása nemcsak a gyöngyösieken múlt. Ez az örökváltság ügye volt, amelynek intézését bizonytalan időre felfüggesztették. Idők távlatából láthatjuk, mindkét feladatot a kapcsolt többivel az önkormányzat gyorsan, körültekintően és az érdekeltek közreműködésével oldotta meg. 21 Egyelőre a polgármester a város mindennapi életét megújító intézkedésekhez fogott. Mindegyike összlakossági érdeket szolgált, és közigazgatási-városrendészeti eszközökkel oldotta meg. Augusztus 20-án a képviselő-testület szabályozta a városháza beosztását és a hivatalok ellátását. Megállapította a tisztviselők és a városi alkalmazottak évi fizetését. Néhány hét múlva foglalkozott a közbiztonsággal. Aztán határozattal megszüntette a Piac téren (ma a Fő tér) és a főbb utcákban a szenny- és szemétlerakást. (Ezt a tettet tekinthetjük Gyöngyösön az első környezetvédelmi intézkedésnek.) Dr. Horner István előterjesztésére egészségügyi, piaci és tűzelhárítási rendtartást vezetett be. Térképeztette a város bel- és külterületét, és kiterjesztette az éjszakai közvilágítást. 22 A decemberi önkormányzati tanácskozáson Jakabnak azt jelentették a felelősök, hogy „az ügyek folyamatba tétettek", némellyeké befejeztettek", egy-kettőnek „hosszabb megvalósítási idő szükségeltetik". 23 A polgármester, illetve az önkormányzat eredményeit másfélszáz év távlatából is megsüvegelhetjük. Megvalósításuk még békeidőben is nagy gondot jelentett, hát még honvédő harcok idején, sőt szín17 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 398. Ezzel megegyezően OROSZ Ernő 1909?. 61. OROSZ Ernő, BACHÓ László Dezséri 1939. 17-18. és MOLNÁR József 1969. XIV. idézi GYVT V.B.P.i. Jakab Mihály jelzet, 1848/1849-1857. L. még: FORGÁCS Ferenc 1929. 52. 18 MOLNÁR József 1969. XIV. Almásy Pál követte 1848 végén Puky Miklóst a Heves vármegyei rész kormánybiztosi hivatalában. 1849-ben Almásy a képviselőház elnöke Debrecenben. Április 14-én ő jelentette be a Habsburg-ház trónfosztását. Pukyról részletesen Juhász István: Egy 48-as kormánybiztos élete 1806-1887 (Puky Miklós). ECOPLAN Kft. Ny, Gyöngyös, 1995 19 BACHÓ László Dezséri 1939. 27. 20 MOLNÁR József 1969. XV. idézi GYVT V.B.P.i. 1848/1849-1857 21 MOLNÁR József 1969. XVI. 22 BACHÓ László Dezséri 1939. 33-34. November 23-án elfogadták a közösen elkészített rendtartást, amely szerint a közigazgatást a közgyűlés, kisgyűlés és a tanácsülés valósítja meg. SZABÓ László, Bártfai 1937. 55. 23 MOLNÁR József 1969. XVI. Idézi GYVT V.B.P.i. 1848/1849-1857
